A #metoo mozgalom megítélése vitát generál a különböző feminista csoportok között
A feminizmus szó összefüggő gondolatrendszert jelenthet sokak számára, de valójában a feminista csoportok törekvései nagyban különböznek egymástól. A mozgalom történetének 4 hullámát összegzi a vox.com összegző cikke. A női szavazati jogi törekvésekből kiinduló feminizmus a múlt század ‘60-as éveiben a nők szociális egyenlőségét tűzte ki célul. A harmadik hullám tudatosan fordult szembe az előző generációval és a nőiesség hangsúlyozása volt a fő üzenet, míg a ma is jelen lévő negyedik korszakot egy-egy felkapott ügy, illetve az online jelenlét határozza meg. A csoportok azonban vitában állnak egymással, napjainkban a metoo-mozgalom megítélése kelti a legnagyobb feszültséget.
A politikailag korrekt feminista, az mindig fehér, középosztálybeli és nagyon toleráns, liberális feminista, és mindenki, aki ezen a csoporton kívül esik, akár társadalmi osztály, anyagi helyzet, bőrszín vagy szexuális orientáció szempontjából, az még mindig kiesik a feminista mainstreamből. Miközben a mozgalomnak az lenne a politikai lényege, hogy mindenkinek azonos jogokat és azonos önrendelkezési státuszt biztosítson
-mondta el rádiónknak Hermann Veronika, az ELTE BTK adjunktusa, akinek kutatási területe a feminizmus reprezentációi.
Az idősebb mozgalmárok közül sokan túl erősnek, indokolatlannak érzik a nőzaklatások körüli híreket. Germain Greer, feminista ikon szerint felér egy beleegyezéssel, ha azt mondják neked, hogyha kinyitod a lábaid, azért egy filmszerep jár majd.
A fiatalabb generáció pedig úgy gondolja, éppen elődjeik gondolkodásmódja, ami gátolja a teljes szexuális felszabadítást.
Hermann Veronika szerint Magyarországon egyelőre a szociális egyenlőség elérése a feministák fő célja. Elmondta, rendkívül rossz helyzetben van a mozgalom ügye itthon, világ viszonylatban az egyik legalacsonyabb a női politikusok, a cégvezetők száma, és közel 30%-os bérkülönbség van férfiak és nők között a vállalati szférában.
Kalocsai Zsombor
About Post Author
