Hogyan tálaljunk híreket a fiataloknak?

A fordítás alapjául szolgáló írást a https://ijnet.org/ oldal tette közzé, “How to take the news to young people” címmel, melyet változtatás nélkül fordítottunk.

A fiatalok másként fogyasztják a híreket, mint az idősebb generációk. Miután a közösségi médián nőttek fel, híreik megszerzéséért nagyobb valószínűséggel fordulnak olyan platformokhoz, mint a TikTok és az Instagram.

“Úgy gondolom, hogy az egyik kulcsfontosságú demográfiai tényező az új dinamika tekintetében, legyen szó a világ bármely pontjáról, a fiatalok.” – mondja Hannah Ajakaiye, a FactsMatterNG vezetője és egykori ICFJ Knight munkatársa az Empowering the Truth Global Summit ülésén. „A fiatalok hírélménye egészen más, és a népesség azon része, akik a televízió vagy rádió médiaszektoraiban otthonosak, csökkenőben van.”

Íme Ajakaiye tanácsai arra vonatkozóan, hogyan tudnak az újságírók hatékonyan kapcsolatba lépni a fiatalabb közönséggel és megbízható hírekkel ellátni őket.

Adaptáljuk a ‘dizájner gondolkodást’

A dizájner gondolkodás egy üzleti fogalom, amelyet a megoldás alapú, felhasználóközpontú problémamegoldás határoz meg. A hírszervezeteknek érdemes beépíteniük a tervezői gondolkodást riportjaik elkészítésébe és azok tálalásába – javasolja Ajakaiye.

Az újságírókat és hírügynökségeket arra biztatta, hogy a tudósításaikra jól eladható termékként gondoljanak.

“Megvan a saját stílusunk, a hagyományos megközelítési módok, amikkel a tudósításainkat végezzük. Egyszerűen azt feltételezzük, minekután eddig is ezekkel a módszerekkel dolgoztunk, hogy így is kell csinálnunk.” De az idők változnak.

A közönségtrendekkel kapcsolatos ismeretek rendkívül hasznosak lehetnek, ha a dizájner gondolkodásmóddal párosítjuk. Gondoljunk csak arra, hogy sok fiatal a digitális térben rendszerint több mindent csinál párhuzamosan egy eszközön, vagyis “digitális multitask”-et végez – például zenét hallgat, miközben a közösségi médiában görget. Az ehhez hasonló betekintések ösztönözhetnek egy hír-podcast létrehozására, amelyet az emberek hallgathatnak, miközben más feladatokat is végeznek.

Amikor a dizájner gondolkodásról van szó, tegyük fel magunknak a kérdést: „Kinek adom el az adott dolgot? Biztos vagyok benne, hogy azokat az igényeket szolgálja a termék, amiket ők keresnek, és úgy, ahogyan?” – teszi hozzá Ajakaiye.

Gondolkodjunk az “ideális hírfogyasztás élményén”

A 2023-ban megjelent Next Gen News jelentése azt vizsgálta, hogy mekkora szakadék tátong a fiatalok igényei és aközött, hogy mit kapnak a hírforrásoktól. Eredményeik alapján a kutatók háromszintű keretrendszert hoztak létre a modern fogyasztók „ideális hírélményéhez”.

Először is, megbízható források: A fiatal közönség olyan közvetlen tapasztalattal rendelkező emberektől szeretné megkapni a híreket, akikkel kapcsolatba tudnak lépni, és akik viszonylag jól felmérhetőek elfogultságukkal kapcsolatban.

„Az egyik módja annak, hogy az olyan tényellenőrző szervezetek, mint a Politifact, rávegyék a közönségüket arra, hogy bízzanak bennük, az az, hogy átláthatóvá teszik szándékaikat [és] finanszírozási forrásaikat” – mondja Ajakaiye. „Különösen a fiatalok szeretnék azt, hogy a hírügynökségek és az egyes személyek átláthatóak legyenek az érdekeltségeikkel, ideológiai hovatartozásukkal és elfogultságaikkal kapcsolatban.”

Másodszor, személyes érdekeltség: A fiatal hírfogyasztók szeretnének tájékozódni az őketérdeklő témákról és kérdésekről, emellett tenni akarnak valamit az eléjük táruló problémákkal kapcsolatban. A megoldásorientált újságírás népszerű hírműfaj a fiatalok körében, akik általában kevésbé derűlátóak, mint szüleik és nagyszüleik.

„Sokunk kimerül a híráradatban. Az emberek belefáradtak a szomorú hírekbe, különösen a fiatalok. Akkor miért nem a megoldásra fókuszáló újságírás oldaláról közelítjük meg a tartalomgyártást?” – teszi fel a kérdést Ajakaiye.

Harmadszor, vonzó történet-tálalás: A fiatalok személyre szabott, könnyen érthető és kényelmes híreket szeretnének. A vizuális és grafikai elemeket tartalmazó rövid tartalmak felé vonzódnak, de szeretik, ha lehetőséget kapnak arra, hogy mélyebbre merüljenek egy történetben, ha akarnak. Egyes hírügynökségek, mint például a brit TLDR News és az indiai rövidfilmek, többféle formátumot kínálnak olvasóik számára, és hosszabb darabok kísérőjeként rövid videókat vagy leírásokat készítenek.

Dolgozzunk együtt influencerekkel

A félretájékoztató és téves információkat megosztó online hírességek komoly fejfájást jelentenek a hírügynökségeknek, de, a küldetésünkhöz igazodó alkotókkal való együttműködés fel is gyorsíthatja és erősítheti az igazság terjesztését.

„Nigériában sok influencernek több követője van, mint a tényellenőrző szervezeteknek. Több embert tudnak elérni, mint egyes médiaplatformok” – mondja Ajakaiye. „Ők olyan emberek, akiket nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert sokan az influencerektől kapják híreiket és információikat. Követik őket, és bíznak bennük.”

Az Ajakaiye szervezete, a FactsMatterNG és partnerei együttműködnek nigériai influencerekkel, hogy híreket terjesszenek és ösztönözzék a személyes tények ellenőrzését. Ezekkel az alkotókkal együtt tudták felvenni a harcot a félretájékoztatás ellen az országban, miközben szervezetüket olyan közönség számára is népszerűsíthették, akikhez hagyományos eszközökkel talán soha nem jutottak volna el.

„Az embereknek általában fenntartásaik vannak az influencerekkel kapcsolatban” – mondja Ajakaiye. „De mára nem mi vagyunk az egyedüli kapuőrök ebben a szakmában. El kell kezdjük párbeszédek létrehozását, hogy saját kezünkbe vegyük nézeteink kialakítását.”

A newsroomok is ösztönözhetik újságíróikat arra, hogy közvetlenül lépjenek kapcsolatba a közönséggel, ahogy ezt az influencerek teszik. Ha a nézők egy arcot tudnak kapcsolni a hírekhez, nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba az újságíróval, és bíznak a megosztott információkban.

Komfortos nyelvezet

A formátumtól függetlenül fontos, hogy az általunk használt nyelv könnyen adoptálható legyen a fiatalabb generációk számára. A fiatal felnőttek általában azt szeretnék, hogy híreik „könnyen érthetőek, informálisak és megnyerőek legyenek”, anélkül, hogy lebutítanák nekik a nyelvezetet.

„Ha politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozunk, a legfrissebb híreket egyszerűen és könnyen érthetőformátumban mutassuk be” – mondta Ajakaiye. Nem kell szlenggel és aktuális “buzz” szavakkal teleszórnunk a cikket, hogy kattintásokat kapjunk. Ehelyett adjunk megfelelő kontextust, magyarázzuk el az összetett kifejezéseket és teremtsük meg az olvasók számára az interakció lehetőségét.

Még a fiatalabb demográfiai csoportokon kívül is sokan alapszinten olvasnak. Az amerikaiak fele nem tud nyolcadik osztályos szinten olvasni; Angliában minden hatodik felnőtt „nagyon gyenge írás-olvasási készségekkel rendelkezik”. Függetlenül attól, hogy kifejezetten fiataloknak szóló híreket készítünk vagy sem, az érthetőség kulcsfontosságú. Az olyan eszközök, mint a Hemingway, segíthetnek ellenőrizni a tartalomértésszintjét.

Az olyan helyeken, ahol nem az angol a közösség anya- vagy elsődleges nyelve – teszi hozzá Ajakaiye – „azokat a közösségeket is figyelembe kell venni, mert ezeket a csoportokat a hivatalos/központimédia figyelmen kívül hagyja és nem szolgálja ki megfelelően”. A FactsMatterNG olyan online alkotókkal együttműködve, mint Abis Fulani és Frank Donga, készít tartalmat Nigéria legelterjedtebb helyi nyelvein (hausa és joruba), hogy üzenetüket még tovább terjeszthessék.

Ez egy felgyorsult, információkkal túlterhelt világ és az emberek hírfogyasztási módja gyorsan változik. Ebben a médiakörnyezetben három fontos kérdést kell az újságíróknak rendszeresen feltenniük maguknak – hangsúlyozza Ajakaiye: „Mihez kell kezdenünk tenni? Mit kell hagynunk? Mit kell megváltoztatnunk a már meglévő tartalomstratégián?”

E kérdések feltevésével az újságírók és a szerkesztőségek fontos lépéseket tehetnek a kritikus közönség, köztük a fiatalok jobb elérése érdekében.

A fordítóról: Tolnai Renáta az ELTE BTK első éves hallgatója, Szabad Bölcsészet szakon. Érdeklődik a filozófia és feminizmus iránt, utóbbit szereti szociológiai és filozófiai szempontból megközelíteni. A Perspectives Junior Reporters program résztvevőjeként a Women’s Perspective nevű podcast sorozatot készíti.

This article was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author