Szenzációs hangrégészeti lelet: a legújabb régi magyar hangjáték
A Gramofon Online szerkesztői találták meg tavaly egy magángyűjtő lemezei között a Víg özvegy c. Lehár-operett rádióváltozatának hangfelvételét, pontosabban a két és fél órás anyag első egy és negyed óráját, 28 egymás utáni lemezoldalon. A II. világháború előtti időkből mostanáig egyetlen magyar hangjáték volt ismert, az ugyancsak Németh Antal rendezte Az ember tragédiája, amely teljes egészében megmaradt, mert eleve kereskedelmi forgalomba került lemezeken adták ki. A most megtalált, eddig lappangó hangjáték egyetlen példányban lett rögzítve a rádióban, későbbi ismétlések céljából – az eredeti közvetítésnek még a konferálása is a lemezen van.
A rádióoperett műfajának formai elemei, rendezői megoldásai ebből az időből teljesen ismeretlenek voltak: amit most újra hallhatunk, azt 1943 óta fül nem hallotta, rádió nem játszotta (és most sem. A Filmarchivum a YouTube csatornáján publikálta a leletet).
Ez az ELSŐ fennmaradt magyar hangjáték, amelyben korabeli kortárs színészi dialógusokat hallhatunk a kor legnagyobb színészeivel.
Az akkoriban rendkívül népszerű darabot 1942. újév napján mutatták be és felvételről még háromszor megismételték 1942-43 során.
A főszerepet Honthy Hanna és Laurisin Lajos játszották.
Adás:
- Budapest I. és Kassa 1942. január 1. du. 7.20-9.40
(Kép: Film Szinház Irodalom 1942. jan. 9.). Lehár Ferenc ekkor egy időre látogatott Budapestre. A képhez hozzátartozik, hogy feleségét 3 évvel a kép elkészülte előtt a Gestapo zsidó származása miatt el akarta vinni, és Lehár minden politikai befolyása kellett hozzá, hogy ez ne történjen meg – Hitler kedvelte Lehár zenéjét. ” A Lehár-villába befészkelte magát a félelem, a zeneszerző nem hagyhatta egyedül vagy felügyelet nélkül feleségét” – irja a Wikipedia.
Éppenséggel nem a legjobb társaságban szerepelt a bemutató előadás 1942 újév napján. Előtte alig fél órával a Rádió Budapest I hallgatója Kolozsváry-Borcsa Mihály előadását hallhatta, aki a nyilas sajtó propagandagépezetének hírhedt irányítója volt. Vajon miket mondhatott a magyar, német és román nyelvű hírek előtt? (De aznap este a rádió mondott franciául, angolul és finnül (vagy eszperantóul) is híreket…)
- Budapest II 1942. márc. 27 este 8.10-10.30.
- Budapest II és Kassa 1942. szept. 29. este 7-kor (hangfelvétel)
- Budapest II 1943. január 29. 19.30 (hangfelvétel)
Németh Antal a frankfurti operaházban is megrendezte a Vig özvegyet 1941-ben, ahol a Nemzeti Szinház egyébként az Ember tragédiáját és a Csongor és Tündét is játszotta.
A darab 30. születésnapján írja róla a rendező:
“A napokban (1941. jan. 4, P.H:) 30 esztendeje, hogy a bécsi „An der Wien“ színház bemutatta Lehár első, világsikert aratott operettjét, a Vig özvegyet. Az évforduló alkalmából Lehár egy német folyóiratba érdekes emlékezéseket irt a darab pályafutásáról.
A Vig özvegy volt az első valódi szerelmi tárgyú operett, ahol a hős és a hősnő szívügye a cselekmény fő mozgató rugója. Ez uj volt akkor s természetesen iskolát csinált. Lehár maga a mű diadalát jelentős részben a kitűnő szövegkönyvnek tulajdonítja. Bizonyos azonban, hogy az „Attasé“ cimü francia vígjátékból készült darab nem csinálhatta volna meg hihetetlen karrierjét Lehár zenéje nélküL
Pedig a bécsi direktorok annakidején egyáltalán nem bíztak ebben a zenében. Kimondták rá: „Das ist ka Musik“ — és immel-ámmal vitték a közönség elé, kiállításra, díszletekre alig áldoztak. Mikor aztán a Vig özvegy egyvégtében eljutott a kétszázadik előadásig, emlékplakettet verettek, de előbb megtanácskozták, milyen jelmondat kerüljön a plakettre. Valaki azt ajánlotta: írjátok rá: „Das ist ka Musik ..Úgy is lett.
Különösen a nagy keringő érte el a népszerűség csimborasszóját. Lehár az idők során tömegével kapott hálálkodó leveleket olyanoktól, akik ennek az édes valcerdallamnak a hatása alatt találták meg szerelmi boldogságukat.”
A művet szinte napra pontosan Lehár Ferenc halálának 70. évfordulóján publikálta a Filmintézet.
About Post Author
