(Ne) zárják be az iskolákat?
Európa egyes országai az összes iskolát bezárják, mások csak azokat, ahol már volt koronavírusos. A New York Times szakértője ezt írja: “Az iskolabezárás valószínűleg többet árt, mint használ, mivel nincs rá bizonyíték, hogy a gyerekek a fertőzés terjesztésének jelentős forrásai lennének”. Ezt az érvet vette át a brit miniszterelnök is, és nem záratta be az iskolákat. Ehhez képest a francia miniszterelnök meg erre hivatkozott az iskolák mai bezárásakor: “a szakemberek szerint a gyerekeink és a legfiatalabbak terjesztik a leginkább a járványt”. Oké, mit mond a tudomány? A legújabb vizsgálat azt mutatta, hogy a gyerekek pontosan annyira fertőződtek meg, mint a felnőttek.
A kérdés a Science szaklapnak a magazin részébe is bekerült. Ez és más források alapján szedtük össze a különféle nézőpontú és megközelítésű érveket és ellenérveket az iskolák bezárásával kapcsolatban.
Jelenleg az a helyzet, hogy a kormány kifejezetten megtiltotta “az összehangolt védekezés érdekében” a közoktatási intézményekben szünet elrendelését, miközben a pedagógus-szakszervezetek rendkívüli tanítási szünet elrendelését kérik.
Március elején a világon 300 millió gyerek maradt a koronavírus miatt iskola nélkül, ebből 233 millió Kínában. Mindeközben az UNESCO szerint körülbelül ugyanennyi gyerek egyáltalán nem részesül oktatásban: 2018-ban 260 millió iskolás korú gyerek eleve nem járhatott iskolába a világon.
A tavalyi tanévben 726 ezer általános iskolás, és 416 ezer nappalis középiskolás volt Magyarországon. Az ő otthoni ellátásukat kellene megoldani egy iskolabezárás esetén.
A felsőoktatási intézmények bezárása kb. 200 ezer nappalis és 90 ezer nem nappalis fiatalt érint (tavalyi adatok alapján).
UPDATE A magyar kormány érveit mindkét kategóriánál olvashatjuk.
Zárjuk be mind, mert…
…a fiatalok “észrevétlen vírushordozóként nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából.” (Szabó Zsuzsa – a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke) (MTI)
…”A pedagógusok és oktatásban dolgozók átlagos életkora magas, 48-50 év, az ő védelmük érdekében is szükséges ezt a lépést megtenni ” (Szabó Zsuzsa – a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke)
… egy azonosított megbetegedés valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, és addigra már a fertőzés elterjedt.
… a proaktív (megbetegedések detektálása előtti) iskolabezárás az egyik leghatékonyabb nem orvosi eszköz a fertőzésekkel szemben
… A gyerekek mint vírushordozók kikerülnek a szociális érintkezési körből
… Az otthon maradt gyerekek miatt felnőttek (szülők, nagyszülők) is kénytelenek otthon maradni, ezáltal ők sem terjesztik/szedik össze a vírust
… az iskolába a gyerekekért jövő szülők és a tanárok, akármelyik is fertőzött, nem adja tovább egymásnak a vírust
… 1918-as amerikai tapasztalatok szerint minél hamarabb zárták be az iskolákat, annál kevesebb haláleset volt.
… A hosszabb felkészülési időszak és az elhúzódóbb lecsengés eredményeképp nem lesznek hirtelen túlterheltek az egészségügyi intézmények, és több beteg kaphat megfelelő kezelést, de eleve kevesebb beteg lesz.
A magyar kormány érvei:
” A rendelet értelmében március 16-től, hétfőtőt új oktatási munkarend lép életbe: a tantermen kívüli digitális munkarend.” (a szombati Orbán Viktor – a péntekit lásd alább)
Csak azt zárjuk be, ahol fertőzés volt, mert…
… Modellek szerint még egy ilyen iskolabezárás is a körzetében 25%-al kevesebb megbetegedést eredményez, 2 héttel késlelteti a körzetben a megbetegedések csúcsát és ezzel együtt elhúzza a megbetegedések fő időszakát.
Ne zárjuk be az iskolákat, mert…
… Vannak diákok, akik nem jutnak ebédhez más módon
… Az otthoni körülmények károsan hathatnak egyes diákok egészségére, és az iskola biztonságosabb is lehet annál, ahol a gyerekek lennének enélkül
… Egészségügyi dolgozóknak a gyerekeik miatt ne kelljen otthon maradniuk
… Az otthonra kényszerült szülők elveszíthetik állásukat, de legalábbis fizetésük egy részét, hacsak a kormány nem ad támogatást erre az esetre (pl. Japánban ad)
… A gyerekek tanítás nélkül maradnának
… Nyáron kellene bepótolni a kiesést és “a meleg idő már sokszor május végén, június elején is gondot okoz “. (Horváth Péter, Nemzeti Pedagógus Kar)
… “A tudományos tanács az, hogy [az iskolabezárás] többet árt, mint amennyit használ” (Boris Johnson)
A magyar kormány érvei:
…”Pillanatnyilag európai konszenzus van abban, hogy a megbetegedés a gyermekeknél nem jellemző”. (Gulyás Gergely – Fidesz)
…”Ez a teljes tanév megismétlését és érvénytelenítését eredményezné” (Gulyás Gergely – Fidesz)
… “Ha bezárnánk az iskolákat, az a tanév végét jelentené, de a mostani tudásunk szerint a gyerekek kevésbé veszélyeztetettek, mint az idősebbek” (a pénteki Orbán Viktor – a szombatit lásd feljebb).
Egyetembezárás
Az egyetembezárásnak a külföldiek az okai — a magyar miniszterelnök szerint, aki március 13-án ezt mondta:
“…azért rendeltünk el vesztegzárat, mert sok a külföldi hallgató. Tapasztalataink alapján Magyarországra a járványt elsősorban a külföldiek hozták be, és az ő körükben terjed leginkább. A magyar emberek általában nem tudják, de sok tízezer külföldi diák tanul nálunk. Nem véletlen, hogy az irániak körében ütötte fel a fejét a vírus, és mivel nem tudjuk különválasztani a külföldieket a magyar diákoktól, az tűnt ésszerűnek, hogy az egyetemeknél intézménylátogatási szünetet rendeljünk el.”