Művészet a közoktatásban

Kárpáti Andrea, az ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja vezetője tollából jelent meg idén összefoglaló régiónk rajztanításának történetéről az International Encyclopaedia of Art and Design Education c. kötetben.

Kárpáti Andrea elmondta, hogy régiónk országainak a vizuális nevelése napjainkban sokkal inkább hasonlít egy-egy nyugati országcsoport (például a frankofon, német nyelvű vagy angolszász országok) művészetpedagógiájára, mint egymásra.

Vannak olyan kelet-európai országok, amelyekben – a német Vizuális Kommunikáció irányzata alapján – a társadalmi problémák iránti érzékenyítés a fontos. Másutt , mint például Magyarországon is, a vizuális képességek fejlesztése és a fejlődés vizsgálata van a középpontban. Egy érdekes kutatás a közelmúltból: sok száz közleményből tudjuk, hogy a lányok a téri képességei (tájékozódás a térben, térbeli alakzatok ábrázolása) gyengébbek, mint a fiúké. Kárpáti Andrea és kutatótársa, Babály Bernadett azonban bebizonyította, hogy megfelelő képességfejlesztéssel: kreatív feladatokkal, digitális fejlesztő eszközök alkalmazásával, amelyek a térben végzett műveleteket szimulálják (így ezek részletei jól megfigyelhetők), a lányok teljesítménye sokat javulhat. A térszemlélet a munka világában alapvetően fontos képesség, így ez a pedagógiai kutatás gyakorlatban közvetlenül felhasználható, fontos eredményekhez vezetett.

A rajztanítás kezdetei

A rajztanítást, mint a kézművesek képzésének részét  a közoktatásba a 19. század végén vezették be Közép- és Kelet-Európában. Az első rajztantervek a leendő mesteremberek számára a legfontosabb készségekre: a tárgyak és emberek pontos ábrázolására, és a díszítő rajzok elkészítésére összpontosított. Akik képzőművészi pályára készültek, azokat Párizsban, Münchenben és Bécsben képezték, a művészeti akadémiákon. A népiskolákban a század utolsó éveiben jelent meg a rajz, mint kötelező tantárgy, amelynek első tantervei igyekeztek ötvözni a mesteremberek és művészek képzésnek sajátosságait: a pontos leképezést és a művészi kifejezést.

A század első évtizedeiben Franz Cizek, osztrák rajztanár kezdeményezésére a régió összes országában gyermekművészeti kiállításokat rendeztek, amelyek a 6-14 évesek kreatív alkotásait múzeumi környezetben tárták a közönség elé.  Cizek felfogása a gyermeki kreativitásról elsősorban Németországban, Magyarországon és Jugoszláviában is befolyásolta az oktatókat.

A 20. század első felében a reformpedagógiai mozgalom átalakította a művészeti oktatást. A  mindennapi életben hasznos vizuális nyelv tanítására összpontosítottak, így építészet és a formatervezés (népművészet, iparművészet, design) alapvető esztétikai elvei és technikái is a tananyag részévé váltak. Csehszlovákiában a konvencióktól mentes rajzoltatás is része lett az iskolai oktatásnak,  biztosítva a szabad alkotást a gyermekek számára.

A II. világháború előtti években a nacionalista ideológia befolyásolta a művészetpedagógiát: a régió országaiban teret nyert az I. világháború veszteségeinek bemutatása. Magyarországon különösen nagy hangsúlyt kapott a nemzeti érzés fenntartása, az elcsatolt területek műkincsei, népművészeti értékei bemutatása.  A II. világháborút követően a szovjet pedagógia hatására a munka világában hasznos technikák és ábrázolási módszerek, illetve a szocialista ideológiának megfelelő témák domináltak.  Ezt a merev tantervi tematikát váltotta fel a rendszerváltás után a sokszínűség, az új vizuális művészeti ágak és technikák tantervbe emelése, a gyermek-központú módszerek meghonosítása. 

Kárpáti Andrea Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja jelenleg a Bauhaus pedagógiájának kortárs értelmezésén alapuló pedagógiai programot dolgoz ki.

Rack László

Ábra: Művészeti (rajz) oktatás témái Közép- és Kelet-Európában. Forrás: Kárpáti (2019).

Kárpáti, A. (2019). Art education in Central and Eastern Europe. In: Freedman, K. Ed.  International Encyclopaedia of Art and Design Education, Vol. II: Curricular aspects of art & design education. Wiley Blackwell Publishers, Oxford and New York. ISBN 978 963 313 306-4 https://doi.org/10.1002/9781118978061.ead107  

About Post Author