Jog és irodalom XIII. – Egy büntetőper görbe tükre. Franz Kafka: A per
” A bíróság nem akar tőled semmit. Befogad, ha jössz, és elbocsát, ha mész.” –
Irodalmi műsor
Műsor irókról, költőkről, ahol ők maguk is megszólalnak, vagy irodalmáról beszélgetnek. Művek is elhangozhatnak, de nem ez a fő eleme. Az irodalomról szóló műsor.
Jog és irodalom XII. – Egy különleges novellavilág a szépirodalomban. Vonnák Diána: Látlak
“Állandóan játszunk egymással, néha a távolságból lesz fegyver, néha közelségből, az idegenség néha felszabadít, néha fojtogat,
Jog és irodalom XI. – Az angolszász büntetőeljárás sajátosságai. Agatha Christie: A vád tanúja (Erdei Árpád professzor emlékére)
A sorozat tizenegyedik adásának vendége dr. Kiss Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának
Jog és irodalom X. – “A jog tömören: maga az ember.” Büntetőeljárás és jogászi lét Rejtő-i keretezésben (Rejtő Jenő: Az ellopott futár)
Az először 1941-ben megjelent regényben Prücsök, egy fiatal lány vív csatát életre-halálra annak érdekében, hogy
Jog és irodalom IX. – A szív dolgai a paragrafusok mögött. Márai Sándor: Válás Budán
Márai 1935-ben megjelent regénye az emberi kapcsolatok szövevényes voltáról, a bírói szerepfelfogásról és a kor társadalmáról
Jog és irodalom VIII. – Hinek és behinek világa avagy létezhetünk-e közigazgatás nélkül? Szathmáry Sándor: Kazohinia
A regény egy modern Gulliver utazásról szól. Az angol hajóorvos ismeretlen szigetre vetődik, olyan országba,
Jog és Irodalom VII. – Dürrenmatt-i bűntények: erkölcs és jog kérdései két krimiben (A baleset, Az ígéret)
Az író legjobban teszi – mondta Dürrenmatt – ha bűnügyi regényeket ír és ott teremt
Jog és irodalom VI. – Hegyeshalmi kudarc közép-európai életélményekkel. Kertész Imre: Jegyzőkönyv
Kertész Imre Jegyzőkönyv című műve egy sikertelen határátlépés történetét meséli el. A törvény és a jog egy
Jog és irodalom V. – Mindent az igazságért? Kohlhaas Mihály, a lócsiszár története
Meddig mehetünk el, ha igazságtalanság ér bennünket? Mit tehet a polgár, ha azt tapasztalja, az
Jog és irodalom IV. – Tizenkét évnyi pereskedés. A Babits-hagyaték sorsa
A magyar irodalomtörténet egyik legmeghatározóbb alakja, Babits Mihály halála után tizenkét évig tartó pereskedés kezdődött