Lehetőségeink TALAJán. Kicsit másként a klímaváltozáról… 4/5 (1)

Föld alatt és föld felett

„A talajon nem csak állunk, hanem élünk is” –  mondta ezt nagyon bölcsen Stefanovits Pál, a hazai talajtan kiemelkedő alakja. Ez magától értetődőnek tűnhet, ennek a cikksorozatnak azonban az a célja, hogy tágabb kontextusba helyezze és mélyebb jelentésekkel gazdagítsa az idézett mondat tartalmát. Ha figyelembe vesszük a természet működését, amit fizikai, kémiai és biológiai összefüggések irányítanak, akkor egyértelművé válik, hogy a talajt nem lehet csakis önmagában értelmezni. Azt, hogy adott  helyszínen milyen talaj van, a talajképző tényezők együttesen alakítják ki. A talajképző tényezőket az éghajlati, domborzati és időbeli (a talaj kora) adatokkal összefüggésben kell látni, nem véletlenül tárgya több tudományterületnek is a jelenség (pl. biológia, földtan).  Tehát, ha adott terület talajáról beszélünk, akkor az vonatkozik az ott található növényzetre, éghajlati körülményekre, a terepviszonyokra  (pl. hogy síkságon vagy dombtetőn állunk), és ha még a szukcessziós [T1] folyamatokat is figyelembe vesszük, akkor több ezer évnyi történés eredményét foglaljuk össze.  Először határozzuk meg, mi is valójában a talaj!

Ha a jogszabályi értelmezést vesszük, akkor „A termőföld, mint jogi fogalom, olyan földrészletet jelent, amelyet az ingatlan-nyilvántartások valamely település külterületén fekvő, szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágba besorolt területként tartanak nyilván, kivéve, ha a földrészlet az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül.”

Az agrártudományi definíció szerint a talaj a földfelszín legfelső, változatos vastagságú, aktív rétege, amelyet térben és időben változó arányban a földi szférák (légkör, talajöv, bioszféra, kőzetburok, vízburok) anyagai alkotnak, végső soron a napenergia és a belső erők működtette kölcsönhatások (anyag- és energiaforgalmának) eredménye, színtere, ill. közvetítője.

Milyen viszonyban állnak a „hétköznapi halandók” a talpuk alatt zajló élettel? A talaj egyik nagyon fontos tulajdonsága a termékenysége. A termékenység azt jelenti, hogy képes tápanyagot szolgáltatni a különféle élőlények számára. Hatalmas mennyiségű tápanyagot raktároz és szolgáltat, ezáltal gyakorlatilag a földi élet alapja. Bár azt mindenki tudja, hogy víz vagy az oxigén nélkül a mai földi életformák döntő része – beleértve az embert is – nem létezhetne, azt hogy a talaj is a földi élet egyik alappillére, kevesebben tudatosítják. Ennek megfelelően sokáig nem is kapott nagy figyelmet a talaj védelme. Másik nagyon fontos tulajdonság, hogy képes gyógyítani. Egy egészséges talaj képes jótékony irányba terelni környezetének kilengéseit, meggyógyítani önmagát és helyrehozni az ökoszisztémákban okozott károkat is. Bolygónk egyik legfontosabb, szinte felbecsülhetetlen értékű szűrő és detoxikáló rendszere. Talajaink széntároló kapacitását 2400 gigatonnára becsülik. 2022-ben a globális CO2 kibocsátás a 36,8 gigatonna kimagasló értéket érte el. A talaj tehát könnyedén tudja hatástalanítani az egyik legjelentősebb üvegházgázt, ezzel a klímaváltozás elleni harcban is hatékony fegyver lehetne.  A felsorolt tulajdonságok (nem teljes a lista) ismeretében azt hiszem, nem túlzó kijelentés, hogy a talaj jövőnk záloga.

A megoldást az élet körforgásában kell keresnünk. Az egyszerűség kedvéért hadd mutassam be a folyamatot egy őszi falevél példáján keresztül. Szemléltetésünk főszereplője egy kocsányos tölgy (Quercus Robur). Már vagy 200 éve rendíthetetlenül áll születésének színhelyén és őrzi “emlékét” vélhetően szintén több száz éves felmenőinek. A nyár folyamán tölgyfánk igyekezett minél több tápanyagot előállítani fotoszintézis során és ezzel, valamint a talajból felvett tápanyagokkal együtt próbált minél több anyagot beépíteni saját szervezetébe. Ez a folyamat lényegében a fa növekedése. 

Beköszönt az ősz. Ahogy a nappalok egyre rövidebbek lesznek és a napi átlag hőmérséklet is csökken, az idős fának sajnos meg kell válnia a vegetációs időszak során beépített tápanyagok egy részétől. Hogy téli tartalékát növelje a fa, bizonyos mobilizálható anyagokat visszaszív a levelekből. Ez a folyamat okozza, hogy a növények őszi lombszíne megváltozik. Miután minden mozgásba hozható tápanyagot kimentett a levelekből, ekkor következik az őszi lombhullás. A fáról a földre hulló falevél az egyik legjobb és legfontosabb tápláléka a talajnak és a talajban élő életközösségnek. A benne rejlő tápanyagok feltáródnak és átalakulnak könnyen felvehető, valamint nehezen felvehető tápanyagokká (ezek képezik a földi élet hosszútávú tartalékait). A mikroorganizmusok és talajlakó állatok által elvégzett munka következtében a tölgy körüli talaj felszippantja a faleveleket és a benne rejlő tápanyagokat is. Egy egészséges talajban a szilárd fázis 40-60 százalék körül mozog és ugyanilyen érték körül található benne a pórustér is. A pórustér legalább felét általában a talajban található víz, ill. nedvesség teszi ki. Viccesen meg is jegyezhetnénk itt, hogy legalább annyira járunk vízen és gázon, mint szilárd anyagon. A leírtak alapján tehát nem kérdés, hogy bőven van hely az élőlényeknek és az élőlényeket tápláló faleveleknek, egyéb növényi maradványoknak. Egyetlen gramm talajban átlagosan találkozhatunk 100 millió-1 billió közötti baktériummal, 1-40 millió gombával, 100 000 állati egysejtűvel, és több mint 100 fonálféreggel (a kitenyészthető szám a baktériumoknál azt jelenti, hogy ennél lényegesen több fordul elő, mert kb. csak az 5%-át lehet így megszámolni a teljes mennyiségnek). Egy kanál talajban több élőlény található, mint ahány ember él a Földön (Bíró 2017).

Eljön a tél. A 200 éves matuzsálem téli pihenőjét tölti, a talajlakó parányok is megdermedve várják a tavasz közeledtét. Az első tavaszi napsugarak okozta hőmérséklet-emelkedés következtében felenged a föld, kezdenek duzzadni a rügyek és tavaszköszöntő éneküket hallatják az énekesmadarak. A kedvező tavaszi hőmérséklet és megfelelő tavaszi csapadékmennyiség berobbantja a talaj biológiai aktivitását, ezzel egyidőben megnő a növények tápanyagfelvétele is. A földben található tápanyagok mobilizálását, a talajok mikrobiológiai aktivitását tekintve a tavasz a legélénkebb időszak az évben. Az öreg tölgy ismét jóllakik. A gyökértömeg gyarapodik, új hajtások és új levelek nőnek. A nyár tömérdek mennyiségű napozással, párologtatással (fotoszintetizálással) telik.Aztán ismét itt az ősz, és minden kezdődik elölről.

Az élet és tápanyagok körforgása gyakorlatilag mindig a tölgyfa levelének a mintájára történik. És ennek a körforgásnak a színtere a talaj. Talaj nélkül nincs körforgás. A falevél története gyakorlatilag kivetíthető bármilyen élőlény életciklusára. A különbség mindössze az

időintervallumban rejlik. Ugyanezt a körforgást elmesélhettük volna a tölgyfa teljes életciklusán keresztül is. Ebben az esetben a története nem egy évet ölelt volna fel, hanem 400-500 vagy akár 1000 évet is, ha a kidőlt idős fa korhadására is gondolunk. A fenti példa jól mutatja milyen zseniálisan megalkotott rendszer ez. Egy olyan rendszer, ami képes önmagát megújítani, de csak akkor, ha az ehhez szükséges feltételeket nem vesszük el, nem romboljuk le. A természetre tekintet nélküli emberi tevékenység pusztító hatású, aminek végeredménye lehet a talajpusztulás is. Utóbbinak sok fajtája van. A helytelen talajhasználat előidézheti a termőképesség csökkenését, a szerkezeti degradációt, a biodiverzitás csökkenését (vagy akár az élőlények teljes eltűnését), de beszélhetünk a talaj fizikailag is érzékelhető mennyiségi csökkenéséről is. A tolerálható talajveszteség 2 tonna/hektár lenne évente. Az EU-s talajpusztulás mértéke ehhez képest 17 tonna/hektár. Magyarország bizonyos területein a talajveszteség meghaladja a 100 tonna/hektár éves mennyiséget. Legtöbb esetben ezeket a helytelen talajművelésnek köszönhetjük.

A valóság az, hogy talajaink nagyságrendekkel gyorsabban pusztulnak, mint ahogy megújulni tudnának és ennek fő okozója az emberi tevékenység. Cikksorozatunk első részében arra világítottunk rá, hogy mekkora kincs az emberiség számára az egészséges talaj. Az emberi lét alapja, ráadásul egy olyan erőforrás, ami képes az önerőből történő megújulásra – ha hagyjuk!

Következő cikkünkben bemutatjuk nektek a talajok születésének titkát. Lesz szó szukcesszióról , talajok éredettségéről (fizikai, kémiai és biológiai tényezők kedvező összhangja) és még sok más izgalmas dologról. 

Jegyzet:

[T1] növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődése

¹ 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 2. § 19. 

² Ademe, 2015. Organic carbon in soils. Meeting Climate Change and Food Security Challenges. ADEME, France

³ IEA (2022), World Energy Outlook 2022, IEA, Paris https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2022, Licence: CC BY 4.0 (report); CC BY NC SA 4.0 (Annex A)

⁴ Biró B. (2017): A MATE, Biológiai Talajerőgazdálkodó szakirányú továbbképzés oktatási anyaga

⁵ Centeri, C., Pataki, R. 2003. Importance of determining Hungarian soil erodibility values in connection with the soil loss tolerance values. Tájökológiai lapok 1, 57–68. (Hazai talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében) 

⁶ A global comparison of soil erosion associated with land use and climate type. Xiong, M. et al. Geoderma 2019

A szerzőről: Paxian Erik, vadgazdamérnök és biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, aranykalászos gazda. Szakterülete a permakultúra, kertészeti és agrár ökológiai rendszerek, fenntarthatóság, öntözőrendszerek, gyógynövény termesztés.

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.