Glossza 32.: „Már elhagytam a szavak zátonyát.” Rendhagyó Glossza a Platon Karataev zenekar tagjaival

A Glossza harminckettedik adásfelvétele igazán rendhagyó módon valósult meg: a kortárs művészeti/zenei szcénában egyre nagyobb figyelmet kapó Platon Karataev zenekarból fogadta el a szerkesztőség felkérését Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely. Maga az esemény a Magyar Tudományos Akadémia székházában valósult meg élő közönség előtt. Akik ellátogattak erre a különleges Glossza adásfelvételre május 4-én, nemcsak a beszélgetést hallgathatták végig, de élvezhették a duó formációban előadott Platon dalokat is. 

A zenekar történetében a 2022-es Partért kiáltó album hozott egy lényegi változást, nem csupán zenei szempontból. Az addig angol nyelvű dalokat jegyző zenekar visszaváltott anyanyelvére, az új lemez dalai már magyarul csendülnek fel. A zenekarról általánosságban is elmondható, hogy valamilyen mélyebb gondolatiságot közvetítenek a dalaik, a Partért kiáltó lemezen ez a befelé figyelés még inkább szembetűnő. A Glossza rendhagyó adásfelvételén elsősorban ez a transzcendenciakeresés volt a beszélgetés vezérfonala: közvetíthetnek-e a dalok egyfajta spiritualitást, befelé fordulást? Milyen a szöveg és a zene kapcsolata, melyik válik hangsúlyosabbá a transzcendenciakeresésben? Egyáltalán mit jelent az, hogy transzcendencia, létezik-e még a XXI. században, vagy már teljesen elveszítettük az arra való képességünket? Milyen az alkotás folyamata, milyen zsidó-keresztény és keleti hagyományok hatnak a szerzőpáros gondolkodására?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az adás szerkesztői Czakó-Kuraly Sebestyénnel és Balla Gergellyel. A transzcendencia meghatározására tett minden kísérlet már eleve elvetélt próbálkozás, hiszen magáról a megfoghatatlanról a szavak szintjén képtelenség beszélni. Balla Gergely azzal a hasonlattal élt, hogy olyan, mintha egy madárnak adnánk egy létrát, vagy egy pohár vízzel kínálnánk az óceánt, amikor arra teszünk kísérletet, hogy megformáljuk a transzcendenssel kapcsolatos tapasztalatunkat. A szavak rendszeresen zátonyra futnak. Czakó-Kuraly Sebestyén azonban kiemelte, hogy a szöveg segítségére éppen a zene siet, mivel a zene az, amely képes elindítani egy másfajta gondolati vagy érzelmi állapotot, noha egyénfüggő is, hogy végül ez spirituális élménnyé alakul-e vagy sem. A transzcendenciakeresés kapcsán a vallásoknak kiemelt szerep jut, amelyek éppen az emberi tapasztaláson és felfogáson túlra figyelnek, a zenekar munkásságában is megfigyelhető egy erős zsidó-keresztény kulturális beágyazódottság, de hatással van rájuk a keleti miszticizmus is. Balla Gergely református lelkész családból származik, saját meglátása szerint a vallások különböző utak, amelyek mind ugyanarra a hegyre mennek föl. Azonban ennek az útnak/utaknak az igazi megismerésére egy ember élete is kevés. 

Annak ellenére, hogy a zenekar dalai a hallgatóság számára egy erős transzcendenciakeresést közvetítenek, a Platon Karataevnek nem célja, hogy bármilyen üzenetet is ráerőltessenek a hallgatóságukra, vagy kifejezetten hatással legyenek rájuk. A zenekar az önmagában és önmagáért való alkotásért alkot, számukra maga az alkotás is egy olyan kreatív folyamat, amelyben kiteljesedhetnek, és ami talán a legfontosabb, folyamatosan fejlődhetnek/tanulhatnak. 

Az adás szerkesztői Bódi Lóránt és Szabados Bettina.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

A Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast- sorozata. Az epizódokat az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózathoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai készítik. (https://abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok)

Az epizódokat az EPER Rádió együttműködésben az ELKH BTK-val publikálja.

A műsor a Spotify csatornáján is meghallgatható:

Meghallgatható és letölthető a Hangtárunkból:

About Post Author