Gyerekek csillagászati ismereteket sajátítanak el az egyik szerző segítségével.
Tudomány az óvodában: csillagászat tanítása énekkel és játékkal
Három éves kor után már csak a mesterszakosok és a kisgyerekes szülők azok, akik érdeklődnek a dinoszauruszok vagy a csillagászat iránt – kezdte bemutatóját Dósa Melinda űrfizikus (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) és Szűcs Csillik Iharka csillagász (Román Tudományos Akadémia, Kolozsvár) a nemzetközi EPSC-DPS bolygókutató konferencián, Genfben. Ezért a legokosabb, ha mindjárt óvodában kezdjük a csillagászati ismeretek oktatását, amikor még fogékonyak rá. Mint Szűcs-Csillik Iharka elmondta, ha ebben a korban megismerik, akkor később is fogékonyak lesznek a csillagászati információkra, mert ismerősként köszönnek vissza a szakmai ismeretek. A „tananyagot” viszont csak énekkel és játékkal lehet átadni ebben a korban.
Az Europlanet támogatásával a kutatónő és Szűcs István andragógus teljeskörű pedagógiai kézikönyvet jelentetett meg magyar, román és angol nyelven. Ebben öt témának a tanítási módszertanát mutatják be (Naprendszer, tájékozódás, ökológia, űrutazás és csillagvizsgáló). Az olvasó részletes óravázlatokat is talál, melyben a szerzők saját „fejlesztésű” mondókái, énekei és meséi is szerepelnek.
„A játékban az is fontos, hogy a pedagógus maga is részt vegyen benne, és ne kívülről instruálja a gyerekeket” – teszi hozzá Szűcs-Csillik Iharka.
A könyvben általános pedagógiai módszertani kérdésekről is szó van, ami elsősorban azoknak hasznos, akik gyerekeket tanítanak, de nem vettek részt formális tanárképzésben, így például azok a kutatók, akik saját kutatóintézetükben vagy (a csillagászok esetében) egy bemutató csillagvizsgálóban végeznek ismeretterjesztő munkát, vagy akár szülők is.
About Post Author
