Új podcast sorozatot indítunk! – Fülharmónia, avagy így gondozd hallásodat
Markovits Ferenc senior rádiós szakember és egyetemi oktató a nagy sikerű Rákeltérítő podcastje után most az EPER Rádióval dolgozik együtt egy olyan műsoron, amely témája mindenkit valamiképpen, előbb-utóbb érinteni fog. Mit tudunk majd meg a műsorból? Kik lesznek a vendégek? Hogyan óvhatjuk meg a hallásunkat? A podcat sorozat rövid bemutatásából kiderül!
Amikor hatvan körül egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy a munkahelyi, baráti beszélgetéseket nem igazán értjük, először nem veszünk róla tudomást.
Aztán a helyzet fokozódik, egyre gyakrabban kell visszakérdezni. Ha ez már fölöttébb kínos, akkor inkább nem kérdez az ember semmit, hanem úgy tesz, mintha mindent értene, még akkor is buzgón bólogat, ha a társalgás felét nem fogja fel. Először azzal hessegeti el a problémát, hogy nyilván nem figyelt eléggé, elhatározza, máskor majd jobban koncentrál. Ám ez sem segít. Akkor jön a szájról olvasás, de ez csak kicsit enyhít a gondon.
Aztán jön az a fázis, amikor az otthoni házimozit jól feltekeri, a család megőrül, kész a balhé. Nemcsak felesége helyezi kilátásba, hogy füldugóval fog tévét nézni, de még huszonéves gyerekei is pattognak, akiknek a hangos zene nem gond, de a tévé hangja, az bezzeg igen! Ebből lesz a hosszas vita, sértődés, kibékülés, látványos filmleállítás, duzzogás. Mentőöv, hogy sok stremaing csatornán még a magyarul beszélő filmeknél is bekapcsolható a felirat, így hát egyre inkább csak ilyeneket néznek.
Aztán egy triviális fülmosás után az orvos audiológiai szűrést javasol.
Nálam és sokaknál is valahogy így kezdődött…
Hazánkban több százezer embert érint a nagyothallás közvetlen vagy közvetett formában (utóbbi az érintettek hozzátartozóira, barátaira, munka- és iskolatársaira vonatkozik). Különösen nagy gond, a sűrűn koncertekre járó, fülhallgatós fiatalok halláskárosodása a 100-110 decibelek miatt. E jelentős populáció nagyobbik, rejtőzködő része ha tud is hallásgondjáról, nyilvánosan nem vállalja föl, de sokszor még magának sem vallja be. Ma még ez többnyire – a rövidlátással ellentétben – szégyellnivaló tabu, néha kiközösítés jár érte. Pedig a fel nem ismert, kezeletlen hallási probléma akár mentális betegségeket is okozhat, drámaian lecsökkenti a hallássérült mozgásterét, kapcsolatait.
A nagyothallók között sokan lennének valamiben jó képességűek, netán kiváló teljesítményűek, ám hátrányos helyzetük, titkolózásuk miatt lemaradnak. Pedig van segítség, a mai hallókészülékek, kiegészítők rendkívül kicsik, sokszor szinte észrevehetetlenek. Ezekkel akár a felsőoktatásban is gond- és akadálymentesen vehetnek részt az érintettek.
Podcast sorozatunk célja a tudásnövelés, jól átélhető történeteken át ismerjük meg a nagyothallók életét, megküzdési módszereiket. Érzékenyítéssel fedezzük fel sajátmagunk és mások érintettségét, az elfogadó gondolkodást. Mindezt érdekes, szórakoztató formában, az előítéletek enyhítésének szándékával.
Minden rész egy-egy neves nagyothalló zenész, művész, tudós, sportoló vagy érdekes civil esetét, majd normális, hétköznapi életét mutatja be. Mindegyikben szerepel egy-egy sikertörténet, ami bizonyítja, hogy a hallókészülékkel ma már teljes életet lehet élni. Megszólal az illető orvosa, audiológusa vagy az adott téma tudósa, szakértője is, aki saját nézőpontjából reagál a konkrét esetre.
Ugyanakkor kiderül, mekkora hendikep ez, milyen drámai helyzetek, félreértések adódnak belőle. Mivel a podcast készítője is érintett, hallókészülékes, így az adások személyes hangvételűek, kerülik a szakzsargont. Minden ma még rejtőzködőt arra biztatunk, hogy menjen el szakemberhez, amihez a neves szereplők adják a fő hajtóerőt. A hallásjavító eszközök részletes bemutatása, tesztje is cél, az, hogy független szakértők igazítsák el a laikusokat a kütyük tengerében.
Mindehhez olyan neves vendégeket szeretnék megnyerni, mint például a sok éve hallókészülékes Zoránt, a több fülműtéten átesett Szabó Győzőt, Weisz Fanni siket ex-szépségkirálynőt és még sokan másokat. Dr. Hacki Tamás fül-orr-gégész, egykori jeles füttyművész az orvosi-művészi segítséget képviseli.
Megismerjük a már akadálymentesített színházak technikai és a jeltolmácsolási módszereit, amelyekkel ma már a hallássérültek is tökéletesen értik a számukra eddig nem befogadható előadásokat. Kiderül, neves színészeink számára mit jelent ez az új nézői réteg. Megismerkedünk Mázló Tímeával, hazánk első siketnéma színésznőjével, őt tanára, Hevesi Kriszta szexuálpszichológus mutatja be.
Nyomozni is fogunk: a rendőrség néha nagyothallók segítségét kéri, akik szájról olvasva fejtik meg a néma kamerafelvételek titkát.
Nem maradhatnak ki a zenészek, énekesek, hangmérnökök sem, akik napi szinten igen nagy zajterhelésnek vannak kitéve. Bár erre nincsenek egzakt adatok, szinte biztos, hogy e csoport tagjai ötven fölött szinte mindannyian érintettek. Népszerű zenekarokkal, muzsikusokkal, roadjukkal, hangmérnökükkel idézzük föl a legjobb közös sztorikat, s azt, hogy ők mi tesznek a koncertek hangereje ellen? Védekeznek-e, használnak-e például füldugót?
Nem eléggé közismert a hallókészülékek – fülmonitorok hasonlósága, hogy az utóbbi parányi eszközök is segítenek a muzsikusnak a decibelekkel vívott harcban, mert kontrollált, a zenész által jóváhagyott hangerőn működnek. Így végre megszűnik a színpadi kontroll hangosítás, ami egyik legfőbb oka volt a hallásproblémáknak.
Bemutatjuk a berendezéseket, a stúdiók rejtélyeit, akusztikai, műszaki érdekességeket, élő koncertek kulisszáit, de mindvégig foglalkozunk a nagy hangerő veszélyeivel.
Mindezeket konkrét slágerek, lemezek felvételéhez kapcsoljuk, megmutatva, hogy szól a jól és a rosszul kevert felvétel, mit hall a zenész és a hangmérnök fülmonitorral és anélkül, akár akusztikailag extrém helyszíneken is.
Ma már szerencsére egyre több zenekar is felismerte, mekkora gond ez, beleálltak a témába. Így például Krúbi, Carson Koma, a Quimby, a Belmondo, a Belga, a KFT, a Halott Pénz, a Pokolgép, a Misztrál együttes, vagy Rúzsa Magdi is megszólalt már ez ügyben.
Az eleinte havonta egyszer megjelenő, 60-80 percesre tervezett adások az AIrite szoftverrel magyar, illetve – ha nemzetközileg is érdekesek – angol nyelvű feliratot kapnak.
Markovits Ferenc
This article was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.
A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.