Minél több a gyerekkori bántalom, annál valószínűbb, hogy szerhasználó lesz a gyerek
Nagyon sok szakember felkapta a fejét és rengeteg újságcikk született, amikor közzétették annak a kutatásnak az eredményét, amiben az újpesti középiskolások körében az ártalmas gyermekkori élményekre kérdeztek rá. A számok azt mutatták, hogy sok a gyerekkori ártalmas élmény, továbbá a kitöltők egyharmadának van mentális problémákkal küzdő családtagja. Ennek nyomán létrejött az Újpesti Felhőn Szálló ifjúságprevenciós program, amiről Andula Zsuzsa ifjúságvédelmi szakemberrel beszélgettem.
Az Újpesti Felhőn Szálló ifjúsági program ötletgazdája vagy. Miért ezt a nevet választottátok?
Próbáltunk valami olyan összefoglaló nevet találni, amibe az ifjúságvédelem, a prevenció és a drogstratégia is beleférhet. Graffitiben is gondolkodtunk, és ebből jött az ihlet, hogy legyen az elnevezés a felhőn szálló. A név megmaradt, a dizájn viszont kicserélődött.
Hogyan alapoztátok meg ezt a prevenciós programot?
Nagyon sok érzékenyítő programot tartottunk az iskolákban a helyi bűnmegelőzési referenssel, és szerettük volna aktualizálni ezeket az eseményeket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen területen és mennyire érintettek a fiatalok, hol lenne szükség az érzékenyítésre, vagy mire kellene jobban fókuszálni nekünk, segít szakembereknek. Kérdőív kitöltésére kértük meg a fiatalokat. Elsősorban a középiskolásokat, közülük is a 11-12.-es osztályokat céloztuk meg. Őket követték aztán a 9-10. osztályosok is. Az anonim kérdőíveket úgy adtuk oda nekik, hogy ha akarják, kitölthetik, de nem kötelező.
Milyen kérdőívet használtatok?
A WHO által használt kérdőívet, ami az ártalmas gyermekkori élményeket fedi föl.
Mit mutatott a kiértékelés?
Nagyon sok kitöltőről kiderült, hogy van diagnosztizált mentális problémákkal küzdő családtagja. Ez a kérdőívek 35 százalékánál jelent meg. Magas értéket mutatott a verbális bántalmazás. A kérdőívben az online zaklatásra és az online bántalmazásra nem kérdeztünk rá, de ezt a hiányosságot pótolni fogjuk.
A szerhasználatot is vizsgáltátok a kérdőívben?
Minél több ártalmas gyermekkori élményt karikáz be a kitöltő, tehát válaszol igennel a tíz kérdésből, annál biztosabb, hogy elindult a szerhasználat felé.
A kiértékelés után milyen lépéseket tettetek?
Már kérdőívek feldolgozása közben tudatosult bennem, hogy tenni kell valamit. Végiggondoltuk, hogy milyen irányba lehetne elindulni azért, hogy a fiatalok segítséget tudjanak kapni, illetve, hogy merjenek segítséget kérni. A kérdőív eredményeire ráépítettünk érzékenyítő programokat is. Nagyon fontos, hogy közösségben mozognak, ami védőhálót képez, főleg a kortárs kapcsolatokban. Például a verbális erőszakot a kommunikációjuk fejlesztésével próbáljuk csökkenteni. Azon is dolgozom, hogy olyan csoportfoglalkozás-módszertant dolgozzak ki, ami kifejezetten az ártalmas gyermekkori élmények beépülését tudja megelőzni. Éppen ezért muszáj nemcsak a középiskolákra fókuszálni, hanem el kell indulni az általános iskola irányába és az alsó és felső tagozatban is bevezetni az ártalmas gyerekkori élményeket feldolgozni segítő programot.
Mit lehet tenni azért, hogy a rossz gyerekkori élményeket kezelni tudja a gyerek?
Mostanában nagyon divatos szó a reziliencia. Képessé kell tenni őket az ártalmak kezelésére és feldolgozására. Az ártalmat nem fogjuk tudni megszüntetni, de őket fel tudjuk vértezni arra, hogyan kezeljék ezeket.
Mennyien fordulnak hozzátok segítségért?
Egyéves a program, ennek a tapasztalatát tudom megosztani. Vannak stagnáló időszakok, és van, amikor nagyon-nagyon megugrik a bejelentkezők száma. Általában egy-egy program után sok az érdeklődő.
Elegendő a fiatalok támogatására a meglevő szakemberállomány?
Nem tudom, hogy van-e egyáltalán olyan intézmény ma Magyarországon, ahol elegendő számú szakember van, főleg ennél a problémakörnél. Soha nem elég belőlük. Most azonban nagyon szeretnénk inkább a közösségépítésbe kezdeni, ugyanis hatalmas megtartó és segítő ereje van ennek is. Kortárs segítőkben gondolkodunk. Esetükben lényeges, hogy ők is megkapják azt a plusz segítséget, hogy a saját problémájukon túlmenően tudják valaki más kihívását kezelni.
Minél több ilyen programba szeretnénk bevonni a fiatalokat. Ezeket ők szerveznék meg és bonyolítanák le a maguk igénye szerint.
Mennyire együttműködők a szülők?
Meglepő volt, hogy mennyire könnyű egy-egy probléma kapcsán beszélgetni a szülőkkel. Felismerték, hogy ha a gyerekükkel együtt részt vesznek a programban, akkor mennyire könnyen megy annak kezelése. Sokszor a szülők is felismerik, hogy gond van, de nem a gyökérokot találják meg. Például van olyan gyerekünk, akit a körömrágásról szeretett volna leszoktatni a szülő. Hónapokok óta tartó pszichológiai tanácsadásban vesz részt, és jönnek fel a körömrágás mögött húzódó problémák, mind a gyerek, mind az anya részéről.
Milyen intézményekkel tudtok együttműködni?
A program a IV. kerületi önkormányzat nélkül nem jött volna létre. Amikor meglátták a kérdőívek eredményét, azonnal reagáltak. Nagyon sok megelőzési programot támogatnak mind a mai napig. A segítségükkel elértük, hogy rendszerben gondolkodjunk és meg tudjuk szólítani a szülőket, a pedagógusokat, továbbá el tudunk jutni a kortárs csoportokhoz is. A tankerület segített abban, hogy a Kréta-rendszeren keresztül az újpesti iskolákba járó gyerekek szüleit közvetlenül szólítsuk meg, és felajánljuk ezeket a támogató programokat.
Az Újpesti Felhőn Szálló program különlegessége, hogy a kultúrát hívjuk segítségül a gyerekek érzékenyítéséhez. Ezzel vezetjük rá őket arra, hogy miben szorulnak támogatásra. Ezekkel gyorsabb a felismerés és sokkal könnyebben kérnek segítséget. Ilyen program a szülői akadémia, egy rendhagyó osztályfőnöki óra, szabadulószoba és idén indul a kortárssegítő képzésünk is.
Hogyan tudnak elérni benneteket az érintettek?
Ha beütöd a keresőbe, hogy Újpesti Felhőn Szállók, akkor kidobja az újpesti önkormányzat honlapját. Ezen készítettek nekünk egy oldalt, amin a programjaink megtalálhatók. Az önkormányzat segítségével egy ifjúsági mentálhigiénés centrumot is létrehoztunk az önkormányzat épületével szemben levő Ifjúsági Házban. Itt különböző szakemberek helyben is tudnak támogatást nyújtani, illetve külsősökkel együttműködve tudunk más szakembert ajánlani. Például, ha arra van szükség, akkor addiktológushoz irányítjuk a fiatalokat. A centrumban lehetőség van a szülőkonzultációra is.
Milyennek látod a mostani fiatalokat?
Nekem nagyon tetszik a mostani ifjúságban az a gondolkodásmód, az a szemlélet, amit minden szinten képviselnek. Fantasztikus, ahogyan a dolgaikat menedzselik. Nagyon sokat tanulhatunk tőlük.
Metz Edina
This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.
A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.