Létbizonytalansággal és mentális problémákkal küzdenek az egyetemisták

Elkészült a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) 2023. évi országos mentális egészség vizsgálatának első elemzése, amihez a kutatást 2023 novemberében végezték. Ebben a szakaszban több mint 15 000 felsőoktatási hallgató 43 egyetemről töltötte ki a kérdőíveket. Az önkéntesen kitölthető online kérdőívvel ismételten a magyar felsőoktatási hallgatók mentális és egészségpszichológiai állapotát mérték fel. 

A kutatással megismerhették a hallgatók pszichés problémáit, külső és belső erőforrásait, testi egészségi állapotát. Rákérdeztek számos háttérváltozóra, egészségpszichológiai és szocioökonómiai tényezőre is, mint például a munkavégzés, karriertervek, egyetemhez való kötődés vagy az anyagi helyzet – nyilatkozza Karner Orsolya, az ELTE PPK adjunktusa, szakpszichológus, a kutatás vezetője. 

A kérdőív átdolgozása az előző kutatási ciklus eredményei alapján, valamint az előkészítés és az adatfelvétel több mint egy év folyamatos munkát vett igénybe, melyet az egyesület saját finanszírozásában, külső anyagi támogatás nélkül koordinált, a kutatócsoport a szakmai munkát önkéntes alapon végezte.

A kutatócsoport a 2023-as kutatásnál épített a magyar hallgatók körében még 2021 novemberében végzett országos mentális egészség kutatás tapasztalataira. Ebben a felmérésben az ország 47 egyeteméről több mint 10 000  fő töltötte ki a kérdőívet és végül 7639 résztvevő adatait vonták be az elemzésbe.

A 2023 novemberi vizsgálatkor összesen 15 012 fő töltötte ki a kérdőívet, ebből 8444 fő adata volt értékelhető. A kitöltők 64,8 százaléka nő (5 466 fő) és 33,2 százaléka férfi (2 800 fő). Az átlagéletkoruk 25,71 év. Az alábbi adatok erre a mintára vonatkoznak.

Romlott az anyagi biztonság 2021-hez képest

Az anyagi biztonsághoz tartozó tényezők jelentősen romlottak. A válaszadók 37,3 százaléka ítéli úgy, hogy a rendelkezésére álló pénzösszeg nem elegendő ahhoz, hogy az egyetemi tanulmányaihoz stabil körülményeket biztosítson. Ez egy erőteljes, mintegy 10 százalékos emelkedés a 2 évvel korábbi eredményhez képest, ugyanis 2021-ben a válaszadók 28,8 százaléka gondolta azt, hogy romlott az anyagi biztonsága.

Jelentősen többen és több időt töltenek munkával ahhoz, hogy meg tudjanak élni. A válaszadók 55,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozott a szemeszter során. Közülük 72,1 százalék (3382 fő) rendszeresen dolgozik, ebből 53,3 százalékuknak (2500 fő) ez heti több, mint 20 órás munkát jelent.

2021-ben hasonló mértékű, 54,9 százalék volt a vizsgálatban részt vevő hallgatók körében a rendszeres munkavállalás aránya. Ugyanakkor a munkával töltött idejük nőtt 2023-ra. (2021-ben a munkavállaló hallgatók 46,1 százaléka dolgozott hetente több, mint 20 órát.) 2023-ra ez 53,3 százalékra nőtt, ami 7,2 százalékos növekedést jelent.

A munkavállaló hallgatók 52,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért dolgozik, hogy a megélhetéséhez szükséges pénzt biztosítani tudja. Ez az összes kitöltő 29,4 százaléka. A hallgatók közel egyharmada úgy ítéli meg, hogy munkavállalás nélkül nem tudna megélni.

Gyakoriak az önsértési, öngyilkossági gondolatok

Mentális állapot, veszélyeztetettség témakörében kiderült, hogy sokan annyira rosszul érzik magukat és annyira nehezen kezdenek valamit az érzéseikkel, hogy gyakori önsértési és öngyilkossági gondolataik vannak. A kitöltők 15 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két hétben majdnem minden nap, vagy a napok több, mint felében eszébe jutott, hogy jobb lenne meghalni, vagy valamilyen módon kárt tenni magában. A minta 44,6 százaléka közepes vagy középsúlyos, 16,3 százaléka súlyos depressziós tüneteket mutat. 

Testi tünetekkel kapcsolatos kérdéseknél 16,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy érintett valamiféle krónikus betegségben. Legmagasabb arányban ezek közül az endokrin típusú megbetegedések (4,4 százalék), majd ezt követően mentális betegségek (3,7 százalék) fordulnak elő.

Igazságtalan bánásmóddal kapcsolatban is tettek fel kérdéseket a kutatók. A hallgatók kicsit több mint negyede, 25,4 százaléka szenvedett el a tanulmányai során egyetemi, vezető szerepben lévőtől, például oktató, témavezető, ügyintéző legalább egyszer diszkriminációt vagy bullyingot (28,3 százalék).

A pszichológiai támogatást nyújtó egyetemi lehetőségek ismertsége és igénybevétele is nőtt.

Tapasztalnak diszkriminációt az egyetemeken

Az intézményi felelősség körébe tartozó problémák esetében, mint például a diszkrimináció, bullying, oktatásszervezés, az intézmény tud változtatni. 

Egyre több hallgató küzd anyagi problémával, ezért szükség lenne az ösztöndíjrendszer és az anyagi támogatások újragondolása, valamint a kollégiumi férőhelyek növelése. 

A FETA 1995-ös alapítása óta dolgozik a hallgatók mentális egészségének javításáért szakmai támogatást nyújtva az egyetemi tanácsadó központok számára. A szervezet éppen ezért ajánlásokat is tett a Magyar Rektori Konferencia részére a kutatási eredmények és a tapasztalatok alapján:

A szervezet javasolja a tanácsadók bővítését. Több pszichológusra, tanácsadóra, esélyegyenlőségi szakemberre lenne szükség az intézményekben. Mindezeken túl pszichiátert is alkalmazzanak.

A komplex rendszerszintű fejlesztés részeként az egyetemi dolgozók mentális egészségvédelme is fontos feladat.

Vonják be a diáktanácsadó szervezeti egységek vezetőit az intézményfejlesztési tervek alakításába.

Komplex és összehangolt támogató szolgáltatási rendszer kialakítására lenne szükség, amiben lenne:

• egészségügyi, orvosi ellátás kampuszon belül (például háziorvos, pszichiáter)
• pszichológiai szolgáltatások
• életpálya-, karrier- és tanulmányi tanácsadás
• mentorálás, kortárs segítők/peer-ek
• esélyegyenlőségi szolgáltatás
• sport

Alakítsanak ki védett bejelentési lehetőség a diszkrimináció, bullying esetén és dolgozzanak ki cselekvési tervet. Érzékenyítsék a hallgatókat és a munkatársakat preventív jelleggel.

Egyetemi polgárok tájékoztatása a hallgatók aktuális lelki egészségét érintő kérdésekről, mint például a FETA kutatás eredményei.

Az intézmények dolgozzanak ki krízis protokollt a diáktanácsadók bevonásával.

Metz Edina

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author