Őslakos mémek. Számik az Instagramon.

A klímaválság miatt gyakrabban terelődik a figyelem az arktikus népekre. Az Észak-Skandináviában élő számikról (más néven lappokról) szóló cikkben az őslakosok és a sarkvidéki hideg kapcsolata a mémeken keresztül elevenedik meg. A számik online jelenléte nemcsak tematikusan érdekes, hanem a rájuk jellemző többnyelvűség miatt is.

A számik (lappok) Észak-Európa peremvidékén körülbelül 1500–2000 km hosszú és 200–400 km széles területen élnek Skandináviában ma kb. 70–100 ezer közé teszik a számi identitásúak létszámát. Norvégia területén alkotják a legnépesebb kisebbséget, a számik több mint fele itt él. A teljes lélekszám kisebb fele képviseli a másik három ország számi lakosságát, többségük Svédországban és Finnországban él, Oroszországban pedig mára alig 2000 a számik lélekszáma. A számi csoportok tagozódása a 19. századig az ökológiai adottságokhoz és a rének vándorlási útvonalához igazodó területi egységek szerint alakult. Ezek a tengerparttól a szárazföld belseje felé, egymás melletti sávok formájában álltak össze nyelvi, gazdasági és kulturális szempontból is egységesnek tekinthető régiókká. A számik maguk is a több szídából álló régiók közötti különbségeket tartották az elkülönülés határainak, amelynek legnyilvánvalóbb bizonyítéka a nyelvjárások alakulása. A kijelölt útvonalakhoz kötődő, sokszor feszített tempót diktáló vándorlás miatt a kapcsolattartás csak a szomszédos régiókra terjedt ki, a távolabbi számik így egymás életéről csak többszörösen áttételes információkkal rendelkeztek, ám a hírek a második világháború időszaka előtt alig „érték át” a teljes, számik által lakott földrajzi térséget. A hatalmas területen szétszóródó alacsony lélekszám történeti hozadéka a tíz, egymástól nagy eltéréseket mutató dialektus, amelyek jó része mára a kritikus mértékben veszélyeztetett nyelvek közé tartozik. A nyelvi különbségek tehát olyan jelentősek, hogy a különböző számi csoportok nem értik egymást és ehhez adódik hozzá, hogy négy ország területén élnek. Sokuk ennek ellenére nem kétnyelvű, bár száminak vallják magukat, a több nemzedéken át tiltott anyanyelv használat következtében csak az adott ország hivatalos nyelvét beszélik. A kétnyelvűség, illetve a gyakran (elsősorban a hármas határok közelében) három nyelvre is kiterjedő kompetencia pedig azzal a „féloldalassággal” társulhat, hogy a számi nyelvet csak a szóbeliségben használják, az írásbeliségük a norvég, finn, svéd vagy orosz nyelvhez kötődik, az iskolai oktatás következtében pedig a többnyelvűség kiegészül az angollal is. Éppen ezért érdekes, hogyan vetítődik ez az alaphelyzet az online térre, miként nyilvánul meg a közös kulturális tudás alkalmazása a mémekben, és milyen nyelveken történik a verbális kommunikáció. A következőkben két számi Instagram profil tartalmaiból szemezgetünk.

A sarkvidéki hideg a mémekben 

A számik specializálódott kultúrájának egyik sarokkövét jelenti a kreatív alkalmazkodás az extrém hideghez. A hőszigetelést (legyen szó a lakóházakról, -sártakról vagy az öltözetről) a helyben elérhető, saját természeti környezet nyújtotta eszközökkel tudták megoldani a múltban, és sokan továbbra is erre törekednek. Mindez a hétköznapi kommunikációban, a médiában és hagyományos folklóranyagban is visszatérően megjelenik, sokszor olyan szövegkörnyezetben, amelyben a hiteles, hidegtűrő északit a számik, a zord éghajlattal szemben tehetetlen „déli” népességet pedig a norvégok, svédek, finnek stb. testesítik meg. A kipellengérezés tárgyát alkotja pl. az alkalmatlan ruházat, főként a vékony, „hitvány” lábbelik, amiket a nem számi viselnek, vagy épp fordítva, hogy a „déliek” még a csúcstechnológiával készült felszereléseikben is fáznak, míg a számik az egyszerű, hagyományos viseleteikben nem. Ez a motívum a számi mese- és hiedelemanyagból is ismert, és a sztálló történetekben is megjelenik. A mesékben és hiedelemmondákban a sztálló életének leggyakrabban a fagyhalál vet véget, pl. miközben üldözi a számi mesei/mondai hőst, megfelelő ruházat hiányában megfagy. Az alábbi mémek a hideggel szembeni tolerancia hiányát figurázzák ki (pl. a norvégok, vagy általában a „nyugatiak” esetében), míg a hidegtűrést mint különleges számi adottságot magasztalják, persze a mémekre jellemzően, humoros megfogalmazásban.

A számi és norvég szövegek fordításai: „Norvég: Miért nem fáznak a számik? Számik: Az titok. (1. kép); Nyugatiak/norvégok, amikor a hőmérséklet 15° alá esik. (3. kép).

A hideggel szembeni felkészültség vagy annak hiánya megjelenik a politikai és kulturális események tolmácsolásában is, legyen szó a hivatalos média beszámolóiról, vagy a szóban elmesélt történetekről. Ennek egyik legismertebb példája Haakon norvég koronaherceg és felesége, Mette-Marit nagy sajtónyilvánossásgot kapott látogatása Kautokeinóban 2009 februárjában. Északi tartózkodásuk idején felmerült a számi a sátorban alvás, amelyet -30‒35°C-os hidegre hivatkozva Mette-Marit nem mert vállalni. Bár a sajtóhírekben (összeségében) pozitívan számoltak be az eseménysorozatról, néhány számi fórum kritikaként megfogalmazta, hogy a számiktól ajándékba kapott téli viselet alatt az uralkodói pár overállt viselt. A sátorszállás elutasítása és az overáll viselése újra életre hívta azt a – a korai néprajzi gyűjtésekből is jól ismert – szüzsét, miszerint csak a számik bírják a hideget.

A vizsgált mémek esetében természetesen nemcsak ez a régmúltban keletkezett, és a szóbeliségből az online regiszterbe is átkerült motívum jelenik meg a hidegtűréssel kapcsolatban. A következő példák egy nemzetközileg elterjedt, a túlöltözöttségre (irreálisan és nevetségesen sok ruha felvételére) utaló, az etnikai tartalmaktól teljesen elválasztható sztereotípiát jelenítenek meg, miszerint az édesanyák, nagymamák túlságosan óvják a hidegtől a gyermekeiket, unokáikat. Ebben az esetben önirónia is megfogalmazódik, hiszen a hagyományos téli viselet túlzásként kerül kipellengérezésre (4. kép). A másik két példa a téma nemzetközi elterjedtségét illusztrálja.

A számi felirat fordítása: „Mikor hideg van kint, és anyukád öltöztet”.

Bár az eddigi példákban elsősorban az öltözet volt az üzenetet közvetítő képi összetevő, ettől eltérő megfogalmazásokkal is találkozunk. A már fentebb bemutatott „bikiniidő” feliratú mém (2. kép) átmenetet képez, hiszen ott csak a szöveg utal egy öltözettípusra, a képi világ már máshová helyezi a hangsúlyt. Az alábbi példa viszont teljesen szakít az öltözködés tematikával, és a mások számára veszélyes és bosszantó hófúvásban történő vezetést mutatja be a nem számik (felső kép) és a számik (alsó kép) szemszögéből. Mindehhez egy szintén nagyon elterjedt alapsémát alkalmaz, a rengeteg mémben megjelenő, ikonikus Star Wars filmek világát (jelen esetben a fénysebességre kapcsolás jelenetét).

A mesék és mozifilmek dimenzióját megidéző kommunikációban általában fontos szerepet kap a veszély vagy a probléma diszlokációja a fantázia világába. A kreatív megformáláson vagy a puszta humoron jóval túlmutató funkciója ezeknek a mémeknek az is, hogy formálják a közösségi reakciókat, értékrendet, és bizonyos témákat „becsatornáznak” a kommunikációba. A vizsgált közösségi tartalmak létrehozói, megosztói, de a hozzászólók is irányítják és árnyalják a diskurzust, és ennek tudatában is vannak. Aktív részvételük a „központi (hatalmi) szereplők” szándékát ellensúlyozza és kiegyenlíti. A hozzászólásokban gyakran görbe tükröt tartanak, vagy fanyar társadalomkritikát fogalmaznak meg. Ami a formai jellemzőket illeti, általában az új és a hagyományos elemek egymással kombinálva jelennek meg (pl. egy régebbi sémát töltenek meg aktuális tartalommal, egy ismert motívumot ruháznak fel újabb jelentéstartománnyal, vagy éppen egy új motívum kerül be egy közismert kontextusba), így kötve össze az ismerőst a szokatlannal. Ennek pedig leggyakoribb módja egy-egy mese vagy film jeleneteinek, hőseinek áthelyezése egy éppen aktuális, az embereket foglalkoztató helyzetbe, jelentésmezőbe. Az ismerős forma és az újszerű, aktuális tartalom összekapcsolása hozza létre a csattanó, a humor vagy épp a fanyar kritika alapszituációját.

Az üzenet megértését és a jelentések orientálását megvalósító eszközök között a fenti példák alapján kiemelhető a többnyelvűség, azaz a fordítások vagy épp a direkt többnyelvűség alkalmazása. Az északi-számi a legtöbb bejegyzésben jelen van, vagy a mém szöveges összetevőjeként, vagy képaláírásként (amennyiben a mémben az angol vagy más nyelv jelenik meg), a számit nem ismerők számára pedig angol és norvég fordítások segítik az üzenet dekódolását. A nemzetközileg elterjedt mémklisék, pl. közismert színészek, filmjelenetek vagy közszereplők felhasználása a vizuális tartalom részeként alkalmas a szélesebb közönség megszólítására, de szép számmal megjelennek a specifikus, etnikus motívumok is, mint a hagyományos számi tárgyak és szimbólumok. 

A széles körben elterjedt, online kommunikáció egyik fontos stíluselemeként meg kell még említeni a humort. Az itt bemutatott mémek esetében a humor egyben értékítéletet is hordoz: a mi-ők ellentétpárt összefűzi a jó/rátermett–rossz/alkalmatlan oppozícióval. A humoros tartalmak egyfajta szelepként működnek, kimondhatóvá teszik, dramatizálják az egyébként kimondhatatlant (a kortárs PC-elvárások szerint csak kódolva megfogalmazhatót) – másfajta diszkurzív dimenzióba terelve (ezáltal legalizálva) azokat a témákat, amelyek egyébként megszokott kontextusukban sértők, megbotránkoztatók vagy bármilyen más szempontból elfogadhatatlanok lennének. 

Végezetül érdemes elemezni a vizsgált tartalmakat a nemzeti identitásépítés tükrében. A több ország területén élő, kulturálisan is nagy különbségekkel bíró számi csoportok érdekképviselete, politikai összefogása a 20. század első felében történt, elszigeteltebb kezdeményezéseket nem számítva, néhány évtizedre tekint vissza. A múlt század utolsó két évtizedében megalakult számi parlamentek jelzik a 60-as évek második felében fellendült revitalizációs folyamat sikerességet, azonban továbbra is sok problémával néznek szembe az saját államisággal nem rendelkező őshonos nemzeti kisebbségek. A 19. század végétől a skandináv országokban egyre erősebben érvényesülő asszimilációs politika egyik pozitív hozadéka a számik számára az volt, hogy elsajátították azokat a hatalmi diskurzusokat és készségeket, amelyek a saját jogaik érvényesítéséhez a későbbiekben elengedhetetlenek voltak. Annak ellenére, hogy ragaszkodnak a „számiság” hagyományos attribútumaihoz, a számik nyitottak a modernizációval járó változások elfogadására is, amennyiben az saját identitásukat, és nemzetiségi érdekeiket nem veszélyezteti. A rádió, a televízió majd az internet mint modern kommunikációs csatornák előnyeit a kezdetektől hasznosították, és a jelenlegi közösségi médiában való aktivitásukat is figyelemmel kísérve, továbbra is igénybe veszik és saját érdekeik szolgálatába állítják az online platformokat. A hatalmas földrajzi távolságok, az őket szétválasztó országhatárok és az alacsony lélekszám miatt a kommunikációs csatornák számukra különösen fontosak. Az identitás megőrzéséhez pedig továbbra is középpontba állítják azokat a motívumokat, szimbólumokat, amelyeket a múlt század második felében a revitalizációt megálmodó és elindító értelmiség a hagyományos számi kultúrából (többek között a folklórból) kiválasztott. Így a legmodernebb közlésformákban, a megváltozott társadalmi környezetben is tovább élnek a számi kultúrát esszenciálisan megtestesítő motívumok és jelentések, mint például a zord, sarkvidéki tájhoz és időjáráshoz idomult kulturális és technikai specializáció.

Tamás Ildikó

HUN-REN BTK NTI

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author