A videójátékok és a klímaválság – 1.rész
Miközben a videójáték-ipar a szórakoztatóipar meghatározó szegmensévé vált, korunk égető globális problémáira, így a klímaválságra is megkésve reagált – igaz, annál kreatívabb módon. De vajon kínál igazi, működőképes megoldásokat az ipar, vagy világunk csak a játékok virtuális terében menthető meg? A háromrészes cikkben a videójáték és a klímaválság kapcsolatát járjuk körül.
Játékokkal egy szebb jövőért
Több mint fél évszázados fejlődése során a videójátékok médiuma az első primitív lövöldözős és ügyességi árkádjátékoktól eljutott a műfajokat ötvöző és a komplex, dinamikus világokat megjelenítő nyílt világú játékokig. Az ipar éves bevétele ma 200 milliárd dollár körül mozog, az aktív játékosok száma pedig eléri a 3.3 milliárdot (ami Föld lakosságának több mint negyven százaléka, még ha ez az adat az ún „casual”, vagyis alkalmi játékosokat is magába foglalja). A videójátékok egy fontos tulajdonsága azonban nem változott az idők során: alapvetően eszképisták, célunk általában a világ, vagy saját magunk, szeretteink megmentése, egyfajta harmónia, rendszer visszaállítása. Hipnotikus erejük, az irányítás, a flow élmény, a stresszoldás, a kognitív stimuláció révén menekülési utat jelentenek a mindennapi élet nehézségei elől, ezzel tulajdonképpen terápiás célokat is szolgálnak.
Ez még akkor is igaz, ha a játékokban borzalmas kataklizmákat élünk át. Hiszen valódi veszélybe sosem kerülhetünk. A Fallout sorozatban vagy a Death Stranding-ben bármikor megtehetjük, hogy fotelünkben hátradőlve kényelmesen megiszunk egy üdítőt, vagy a kietlen virtuális világot hátrahagyva kerékpárra ülünk, és kimegyünk a természetbe fákat bámulni, madarakat és vízcsobogást hallgatni.
A világégés a játékokban sokáig csak mint távoli jövőkép jelent meg. Ám, ahogy a klímaválság egyre égetőbb kérdéssé vált, és a 2000-es, majd a 2010-es évektől szerencsére a játékfejlesztők is reflektáltak a jelen problémáira, nem csak tematikailag, de már aktív megoldásokat is keresve. Ezzel együtt a média is egyre nagyobb figyelemmel kísérte a játékok klímaharcban történő szerepvállalását. Ez a figyelem részben különféle nagysikerű független (indie) játékoknak köszönhető, melyek sokkal merészebben és rugalmasabban reagálnak korunk kihívásaira, mint a nagy stúdiók óriási költségvetésű AAA+ játékai. Érdemes néhány példát felhozni az elmúlt évtizedekből a különféle megközelítési lehetőségekre.
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb „zöld” játéka a 2020-as Alba: A Wildlife Adventure, amely egy fiktív spanyol szigeten, Pinar del Mar-on játszódik, ahol a címszereplő kislánnyal és barátjával meg kell akadályoznunk, hogy a polgármester luxushotelt építsen.
Alba: A Wildlife Adventure, Ustwo games, 2020
A kalandok közben fényképeket és jegyzeteket készítünk és megismerjük az egzotikus helyi flórát és faunát. Az Alba: A Wildlife Adventure egyik megálmodója és kreatív igazgatója, David Fernandez Huerta saját bevallása szerint olyan játékot akart készíteni, amelyet kisfia is élvez, s amely reflektál saját gyerekkorára is, a madarak megfigyelése iránti szerelmére, az Ibériai-félsziget szépségeire. A számos díjat elnyert és nagy kritikai sikert aratott relaxációs játék azonban nem csak virtuális megoldást kínál a világ bajaira, a készítők ennél többre vállalkoztak: minden egyes letöltött játékért cserében egy fa elültetését ígérték olyan régiókban, mint például Madagaszkár, Mozambik, vagy Nicaragua. A tevékenység az Egyesült Királyság legmegbízhatóbb éghajlat-politikai platformján, az Ecologi-n keresztül is követhető: 2024-re az elültetett fák száma állítólag már meghaladta az egymilliót.
Az amerikai E-Line media Beyond Blue című oktató játéka a BBC A kék bolygó II. sorozata alapján készült, neves tengerbiológusok közreműködésével.
Beyond Blue, E-Line Media, 2020
Fiktív világmegmentő célok helyett itt „csak” annyi a feladatunk, hogy egy tengeralattjáró biológusaként megfigyeljük és dokumentáljuk az óceánmély élővilágát. Mintegy negyvenöt élőlényfajt ismerhetünk meg, amelyek között az igazi sztárok természetesen a bálnák. „Óceánjaink kritikus állapotban vannak. Radikális változás nélkül tragikus eseményeknek nézünk elébe, ám tudatos változtatásokkal megmenthetjük a világot, melyet otthonunknak hívunk.” – nyilatkozta a játék producere, Steve Zimmermann a TheXboxHub lapnak. A játék üzenetének a középpontjában valahol az a gondolat áll tehát, hogy az oktatással, a megismeréssel együtt jár a megértés, a megértéssel az empátia, az empátiával pedig az aktív cselekvésvállalás, a világ jobbítása – írja Alexander Haro, a Beyond Blue: a Video Game That Might Save the Ocean című optimista cikk szerzője.
Bár nagy kritikai sikerrel büszkélkedhet (többek között egy BAFTA díjjal is), sokkal pesszimistább, vagy inkább mondjuk úgy, realistább az Endling – Extinction is Forever c. túlélő játék, amelyet a spanyol Herobeat Studios fejlesztett.
Endling – Extinction is Forever, Herobeat Studios, 2022
Ebben a gyönyörű indie játékban egy hóval borított posztapokaliptikus világban próbálunk boldogulni az utolsó anyarókával, miközben felneveljük a kölykeinket is, és megtanítjuk őket a túlélésre. A szívszorító játékban az ember elsősorban ellenségként jelenik meg, aki ellen a különféle állatfajoknak össze kell fogniuk. „A tudat, hogy ez egy nagyon is elképzelhető jövő, sokkal intenzívebbé, valóságosabbá teszi játékot…” – nyilatkozta a játék egyik producere, Philipp Nägelsbach a HandyGames kiadó által közzétett interjúban. „Érdekes, hogy a játékunk nem csak egy fontos üzenetet tudott átadni sikerrel, de pont ez az üzenet, vagyis világunk jelenlegi állapota az, amely a játékot is ismertebbé tette.”
Míg az eddig említett játékok a felfedezésre, megismerésre és az azon keresztül szerzett empátiára helyezik a hangsúlyt, a Terra Nil című 2023-as stratégiai játék teljesen másfajta, ha úgy tetszik „racionálisabb” megközelítést hoz. A mára már 500 ezer aktív játékossal büszkélkedő stratégiai játék tulajdonképpen nem más, mint jól ismert városépítő, civilizáció építő játékok (pl. Sim City, Civilization) kifordítása, vagy ha úgy tetszik dekonstrukciója: itt ugyanis a civilizációnk által tönkretett világot kell új életre keltenünk.
Terra Nil, Free Lives, 2023
A terraformálás és az ökoszisztéma visszaállítása során szélerőműveket, szennyvíztisztító berendezéseket telepíthetünk, vizet szivattyúzhatunk a kiszáradt folyómedrekbe, növényeket és állatokat telepíthetünk, figyelhetjük, hogyan telik meg élettel ez a világ. Az igazi csavar a játékban az, hogy küldetésünk lezárásként az ipari létesítmények lebontásával, majd az anyagok újrahasznosításával repülőgépet kell készítenünk, amellyel kivonulhatunk nyom nélkül ebből földi paradicsomból. A dél-afrikai Free Lives fejlesztőcég játékát – derül ki a The Guardian magazin Can video games change people’s minds about the climate crisis? című cikkéből – valós élmény inspirálta: 2018-ban Fokváros majdnem elvesztette teljes vízkészletét. „Bár szerettük az olyan játékokat, mint például a Factorio, mégis helytelennek éreztük, hogy egy bolygót ipari rémálommá változtatunk.” – nyilatkozta a játék producere, Sam Alfred a Game World Observer-nek. „Ezért aztán arra gondoltunk, érdekesebb épp az ellenkező irányt választani.” „Amikor éghajlati katasztrófákról szóló hírek vagy posztapokaliptikus jövőképek vesznek körül minket, könnyen apátiába esünk, és elkerülhetetlennek tartjuk a borús jövőt.” – teszi hozzá Jonathan Hau-Yoon, a játék egyik grafikusa a Game Rant lapnak adott interjúban. „Azt gondolom, inkább cselekvési lehetőséget kell adni a játékosoknak, hogy kirángassuk őket a csüggedésből. Itt egy kietlen pusztaság? A megváltoztatáshoz szükséges eszközök a kezedben vannak…Inkább azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a természet tele van szépséggel és csodával, emiatt érdemes gondoskodni róla.”
Beregi Tamás
A cikk szerzője író, forgatókönyvíró, játékkutató. Az ELTÉ-n biológia-földrajz, majd művészettörténet szakon diplomázott, ez utóbbiból doktorált Angliában. A regények és játékfilmes forgatókönyvek mellett a kétezres évektől publikál rendszeresen a videojátékok témájában és tart játéktörténeti és esztétikai kurzusokat.
Linkek:
https://www.playing4theplanet.org
https://atmos.earth/from-pixels-to-politics-how-video-games-can-inspire-a-green-new-world/
https://www.eurogamer.net/gaming-downloads-climate-crisis
https://www.slotsonlinecanada.com/most-eco-friendly-games-console/
https://www.casino.org/blog/gaming-industry-carbon-emissions/
https://www.theinertia.com/environment/beyond-blue-a-video-game-that-might-save-the-ocean
https://www.climateinteractive.org/blog/19-climate-games-that-could-change-the-future/
This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.
A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.
About Post Author
