Lehetőségeink TALAJán. Kicsit másként a klímaváltozásról. 4.rész

Adok-kapok

Hiába is szépítjük a dolgot, az intenzív talajművelés valójában egy erőszakos beavatkozás a talajok összetett rendszerébe. Az intenzív talajművelésnek fizikai, kémiai és biológiai következményei is vannak. Számos negatív hatást indukálnak, mint például a talajtömörödés, a talajszerkezet romlása, továbbá összekeverednek a mélyebben található terméketlen rétegek a felső termőréteggel, csökken a biodiverzitás…

Hogy hová vezet ez?  Először is, a természet és a talaj részéről a káros hatásokra adott válaszreakciók az ember által megszokott ritmushoz képest sokkal lassabban, késleltetve történnek meg. Ez az oka annak, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, minden rendben. A valóság azonban az, hogy  nehezen észrevehető, rejtőzködő következményekkel kell számolni. Szépen, lassan kúsznak be életünkbe az olyan problémák, mint az ételek tápelem tartalmának csökkenése. Megjelent a minőségi éhezés fogalma, amikor egy adott élelmiszer, például egy alma csak töredékét tartalmazza az általa tárolni képes vitamin mennyiségének. Tápelem csökkenéseket mutattak ki a zöldségekben, a mézben és a tejben is. Ennek legfőbb oka a talajok elszegényedése és a termesztéstechnológiák hagyományos mederből történő kilépése (1). A megfelelő mennyiségű vitamin helyett viszont, manapság már egyre többször találhatunk élelmiszereinkben egészségre káros,  növényvédőszer maradványokat. 

Valószínűleg azok a káros hatások, amelyek manapság kezdenek kibontakozni, valamikor 10-20 éve, vagy még korábban elkövetett hibáink eredményei. A problémák és nehézségek eszkalálódnak. Ezért sem mindegy, mit csinálunk ma, mert nem tudhatjuk, mit okozunk vele holnap, vagy 10 év múlva. Számos példát látunk erre napjainkban, gondoljunk például a Csallóközi ivóvíz atrazin szennyezésére (2), vagy  az őserdők területének (3), a biodiverzitás mértékének csökkenésére. 

Bár kezdetben minden járatlan ösvényen nehéz a tájékozódás, a kitartás meghozza a gyümölcsét! Lassan-lassan, de napjainkra már megtanuljuk az erőforrások környezetbarát hasznosításának módját. Az agrár erdészeti rendszerek alkalmazása jó példája ennek (4). Bár nem a talajok védelme az elsődleges cél, sok kedvező hatása van a talajok állapotának megőrzésében. Ez a módszer a hagyományos szántóföldi termeléshez képest a fásszárúakat is a termelési rendszer részeként kezeli.

Képzeljük csak el! Történetünk főszereplője ismét az öreg tölgy. A 21. század elejére a táj, ahol tölgyfánk oly sok évet élt, egy átlagos agrár régió képét mutatja. Végeláthatatlan szántók, hatalmas gabonatáblák, melyeket ritkás fasorok vagy erdősávok választanak el egymástól. Alkalmasint egy-egy öreg famatuzsálem végső mentsvára lehet egy ilyen, megmenekült terület. Az égig nyújtózkodó fa alatt gyepűrózsák és som alkotta sűrű bozót, aminek védelmében csillagvirágok tenyésznek. Az így megmaradt kis zöld sziget centiméterről centiméterre veszíti el egy-egy talajművelés során területének jelentéktelennek tűnő, ám mégis fontos részét. A fa gyökérzetét évről évre beljebb ,,karcolja” az ekevas, élettere egyre szűkül. Közeleg a vég?

A következő részből megtudhatjátok mi lesz főszereplőnk sorsa, és kiderül az is, mit tartogat a táj számára a jövő.

,,Hihetetlenül bonyolult és gyönyörű kertet kaptunk örökül, csak az a gond, hogy szörnyen rossz kertészek vagyunk.”

(Gerald Durrell)

Jegyzetek:

1.)  Csökken a zöldségek tápanyagtartalma? (gov.hu)

2.) https://www.hirek.sk/kulfold/atrazin-botrany-vege-a-vizivasi-tilalomnak-a-csallokozben

3.) Az erdők ember általi kihasználása és ebből fakadóan állapotuk romlása oda vezetett, hogy a XVIII. század elején gyökeresen meg kellett változtatni a velük való bánásmódot. Megjelenik a tervszerű erdőhasználatok időszaka, melyben a leromlott erdők átalakítására, megjavítására a mezőgazdaság növénytermesztési módszereit vették át. A vetés és aratás mintájára kialakult a vágásos erdőgazdálkodás. Az erdőfenntartás 200 éve megfogalmazott alapeszméje az volt, hogy ne csökkenjen az erdőterület és ne csökkenjen az ebből folyamatosan kivehető faanyag mennyisége. Az erdők jellegzetes képe viszont átalakul. Eltűnik a rá jellemző fajösszetétel és, eltűnik a rá jellemző koreloszlás, eltűnnek a rá jellemző megújulási folyamatok (kis és nagy erdőciklus) és ezekkel együtt szűnnek meg a Kárpát-medence őserdei.(Bővebben ld.: Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Őserdők a Kárpát-medencében. Bp. 2005)

4.) Agrárerdészet típusai: mezővédő erdősáv, fás legelő, szántó és fák együttese, szórványgyümölcsös, fás ugar.

A szerzőről: Paxian Erik, vadgazdamérnök és biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, aranykalászos gazda. Szakterülete a permakultúra, kertészeti és agrár ökológiai rendszerek, fenntarthatóság, öntözőrendszerek, gyógynövény termesztés.

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author