Krausz Tivadar író, költő a Müezzin Rádióban
Marczinka Csaba műsora.
Hangtárunkban meghallgatható és letölthető:
Krausz Tivadar szlovákiai (rozsnyói) születésű magyar költő, író és műfordító.
A műsor elején néhány mondatot szentelünk a Misima Jukio japán író halálának félévszázados évfordulójára tervezett közös szabadtéri estünknek.
Utána Tivadart ifjúkoráról és szlovákiai indulásának éveiről kérdezem. Megemlítem a nyolcvanas évek elején indult Iródia-csoportot is. Erről, illetve a korabeli szlovákiai magyar irodalomról kérdezem először.
Azután szlovákiai hatósági megfigyeltetéséről, átjöveteléről és a nyolcvanas évek második felének budapesti alternatív köreiről és irodalmi törekvéseiről kérdezem. Szóba kerül a magyar neoavantgárd s Erdély Miklós köre, meg a posztmodern irodalom kezdetei.
Ezután kérdezem még a megőrzött felvidéki gyökerekről (például a Felvidéken lelkészkedő Tompa Mihály költő emlékére szerkesztett emlékkönyvről).
Tivadar úgy érzékeli, hogy főleg nálunk Magyarországon nagyon erős a „táborlogika” (amin ő a szekértáborok szigorú elhatárolódását és kifele való elzárkózását érti), s sajnos e jelenséggel szerinte az itteniek „megfertőzték” a szlovákiai magyar irodalmat és a szlovákiai magyar írókat is… S tart tőle, hogy hasonló folyamatok játszódnak le más határon túli magyar irodalmak (délvidéki, erdélyi-romániai és kárpátaljai) esetében is. S ez ott ráadásul a megosztottságot is mélyíti.
Ezután kérdezem a drámaírói, performeri tevékenységéről és a kendózásról (mely utóbbit persze általában bottal művel a hagyományos szamuráj karddal való vívás helyett). Beszél tervezett új drámakötetéről (darabjainak tervezett gyűjteményes kötete). S szól a szamuráj hagyomány – egy szerkesztő ismerőse ajánlása alapján – megismert könyvéről a „Hagakure” (A falevelek alatt) c. – a szamuráj erkölcsöt és életformát taglaló – kötet megismeréséről. Ennek nyomán kezdett foglalkozni a japán küzdősporttal a kendóval (botvívással). Már több mint két évtizede kendózik.
Az interjú végén még kérdezem további terveiről és a kiadatlan műveiről. S még egyszer megemlítjük a tervezett (egyelőre lassan körvonalazódó) Misima Jukio-emlékünnepséget és irodalmi estet is. (M.Cs.)
Technikai munkatárs: Jamriskó Tamás
About Post Author
