Minisorozat indul a fenntartható fejlődésről 5/5 (1)

A fenntartható fejlődés fogalma 2015 óta egyre inkább bekerül a köztudatba. Hogy miért csak az elmúlt 5 évben figyeltek fel erre a témára a nemzetközi porondon? Egyáltalán nem erről van szó, hiszen ahogyan azt a későbbiekben olvashatjátok majd, a fenntarthatóság kérdése egészen 1972-ig nyúlik vissza. Mindössze annyi történt, hogy az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a bolygónk, illetve az emberiség védelme, így ezzel együtt annak alapjaként kezelendő fenntartható fejlődés is.

E területet szívügyemnek tekintem, éppen ezért a továbbiakban szeretnék egy kis bevezetőt nyújtani e terület rejtelmeibe, hogy ezáltal Ti is jobban megismerkedhessetek az elkövetkező évek egyik alapvető témakörével.

Forrás

Fenntartható Fejlődési Célok – Agenda 2030

·  17 cél

·  169 célkitűzés

·  231 indikátor

2015 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ra kitűzött menetrendjét, amely 17 Fenntartható Fejlődési Célt (angolul: Sustainable Development Goals, SDG) tartalmaz. Az SDG-célok, vagy az „Agenda 2030”, ahogy azt gyakran nevezik, a nemzetközi közösség ambiciózus erőfeszítése annak biztosítására, hogy „senki sem maradhat hátra” a mindenki számára a fenntartható fejlődési célok eléréséért vívott küzdelem során.

Az Agenda 17 fenntartható fejlődési célt, ezen belül 169 elérendő célkitűzést tartalmaz, köztük a szegénység és az éhség felszámolását, az egyenlőség elősegítését és az éghajlatváltozás elleni harcot, valamint a béke és az igazságosság megteremtését. Míg a 2015-re kitűzött korábbi millenniumi fejlődési célok (MDG) elsődlegesen a szegénység csökkentését és az elsődlegesen az alacsony és közepes jövedelmű országokkal kapcsolatos előrehaladást részesítették előnyben, a 17 SDG-cél egyetemes, és minden jövedelmi szintű országra kiterjedő programterv.

A fenntartható fejlődés története: azaz hogyan jutottunk el az SDG-kig?

1972: Stockholmi Konferencia

A fenntartható fejlődés témakörének fokozatos előretörése az 1972-es stockholmi konferenciájával kezdődött, amely az első fontos globális környezeti témájú államközi konferencia volt. A globális összejövetel kiindulópontjában az a tézis állt, mely szerint az emberi környezet kizárólag az emberekhez tartozik, az emberi egészség és a jólét hasznosítása érdekében létezik, és ezért védeni kell azt. Így az első stockholmi globális környezetvédelmi konferencia egy antropocentrikus kontextust teremtett. Bár kétségtelenül megváltozott azóta a vélekedés a környezetvédelem alaptéziséről ez a konferencia mégis alapként szolgált a későbbi fejlődéshez.

1982: Természeti Világkarta

Érdekes módon az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1982-ben elfogadta a Természeti Világkartát. Az ENSZ tagországai 1982. október 28-án e közgyűlési határozattal öt „megőrzési alapelvet” fektettek le, amelyek alapján a természetet érintő minden emberi magatartás irányítandó és megítélhető. A karta arra az elképzelésre támaszkodott, hogy az emberi fejlődés csak akkor lehetséges, ha tiszteletben tartják az ökológiai korlátokat, így tehát kifejezésre jutott az ökológiai integritás védelme.

1987: Brundtland jelentés

Ez a jelentés vezette be a fenntartható fejlődés fogalmát, a következőképpen határozva meg azt: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk képességét saját igényeik kielégítésére”.

Így ahelyett, hogy a Természeti Világkarta által megfogalmazott öko-centrikus utat választotta volna, egy meglehetősen antropocentrikus jövőképét vázolt fel a fenntartható fejlődésről.

1992: Riói nyilatkozat

A stockholmi konferencia 20. évfordulóján, 1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján több fontos, a fenntartható fejlődésre való dokumentumot fogadtak el, így a Feladatok a 21. századra (Agenda 21) című dokumentumot, amely a fenntartható fejlődés átfogó programja, és a fenntarthatóság elveit is tartalmazó Riói nyilatkozatot. Megnyitották aláírásra a Biológiai sokféleségről szóló egyezményt és az Éghajlat-változási keretegyezményt, amelyet „riói egyezménynek” is neveznek. A világkonferenciát követően alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága, amelynek a riói egyezmények végrehajtása és nyomon követése volt a feladata.

2000: Millenniumi Fejlődési Célok

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi közösség számos globális célkitűzést hozott létre olyan jelentős kérdések tekintetében, mint a gyarmatosítás megszüntetése, a gazdasági fejlődés és növekedés felgyorsítása a fejlődő és legkevésbé fejlett országokban, az oktatás kiterjesztése, a himlő felszámolása, vagy éppen a gyermekek és nők helyzetének javítása.

Folytatva ezt az utat, 2000-ben, az országok kidolgozták és elkötelezték magukat a millenniumi fejlődési célok (MDG-k) 2015-ig történő megvalósítása iránt. A főleg a fejlődő világ érdekeire összpontosító nyolc célból álló MDG-k kifejezetten arra irányultak, hogy erőfeszítéseket tegyenek  a világ legszegényebb rétegének megsegítésére.

A millenniumi fejlődési célok bejelentését követően egyértelmű volt, hogy a fenntartható fejlődés új megközelítése globális szinten sokkal tágabb és hatékonyabb lehet, ha meghatározásába több gazdasági, társadalmi, környezeti és irányítási tényezőt von be. Ez a megújult meghatározás döntő jelentőségű volt, mivel nemcsak az erőforrásokra és a nemzedékek közötti felelősségre összpontosított, hanem a társadalom négy alapvető és összekapcsolt területére is.

Valószínűleg a 2008-as globális pénzügyi válság után nyilvánvalóbbá vált a globális pénzügyi rendszer és gazdaság stabil szabályozásának szükségessége. Az egyenlőtlenség témakörét kritikus globális kérdésként több nemzetközi konferencián is felvetették, például a Rio + 20 csúcstalálkozón. Ezek a katalizátorok hozzájárultak a fenntartható fejlődés fogalmának újra definiálásához, és ahhoz, hogy a fenntartható gazdasági növekedést és a társadalmi beilleszkedést összevonják a „jó kormányzás” elvével,amely a kormányoknak és más fontos állami és magánszereplőknek szól, és olyan politikákat vezet be, amelyek végrehajtásukba beépítik a fenntartható fejlődést. Ezenkívül a biológiai sokféleségről és más ökológiai területekről szóló jelentések tudományos előrelépései hozzájárultak a környezeti pillér beépítéséhez a fenntartható fejlődés megújult koncepciójába.

Az MDG-k és az SDG-k közötti kapcsolat

A fejlődési célok kitűzése vitathatóan nyomást gyakorolhat a kormányzat különböző szintjeire a globális célok elérése érdekében.

A nyolc millenniumi fejlődési célkitűzés 2015-ös határidejével kapcsolatban számos kritika merült fel felépítésük „egyszerű gondolkodású” problémáira és az általános „erőteljes célkitűzésekre vagy mutatókra való összpontosítás hiányára” hivatkozva. Más szavakkal, az MDGk-et azzal vádolták, hogy túlzottan elnagyoltak és homályosak.

Ennek ellenére az MDG-k bizonyos források szerint jelentős sikereket mutattak az 1990 óta a mélyszegénységben élők számának felére csökkentésével, 1990 óta az öt évnél fiatalabb csecsemők halálozási arányának felére csökkentésével és az alapfokú oktatás beiratkozási szintjének a fejlődő országokban 91% -ra történő emelésével. Azt is állíthatjuk, hogy a millenniumi fejlődési célok sikeresek voltak a közegészségügy területén. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a gyermekek halálozási aránya 1990 és 2013 között 49% -kal, az anyák halálozási aránya majdnem 50%-kal csökkent. A HIV / AID-k és a malária arányát szintén 40% -kal, illetve 30% -kal csökkentették. Valószínű, hogy ezek a sikerek létfontosságúak voltak az emberi életminőség javításához, különösen a szegényebb országokban.

Ezen a ponton úgy vélem joggal tehető fel a kérdés, hogy ha a millenniumi fejlődési célok valóban ilyen sikeresnek és hatékonynak bizonyultak, akkor miért volt szükség a 2030-as fenntartható fejlődési célokra?

Miközben a millenniumi fejlődési célok sürgős emberi válságokkal foglalkoztak, világossá vált, hogy a globális fejlődési célok már nem korlátozódhatnak a szegénységgel kapcsolatos kérdésekre. Az éghajlatváltozás, a szegénység és az egyre növekvő egyenlőtlenség növekvő kihívásainak kezelése érdekében többek között a fenntartható fejlődés globálisabban átfogó megközelítésére volt szükség e kérdések kezeléséhez.

Ehhez 17 egyedi fenntartható fejlődési célt dolgoztak ki. Ezt az ambiciózus és széles körű tervet e céloknak a fenntartható fejlődés három fő pillére, azaz a társadalmi haladás, a gazdasági növekedés és a környezetvédelem révén való elérésére tervezték.

E pilléres megközelítés célja konkrétabb kérdések kezelése a fenntarthatósággal kapcsolatos széles körű konszenzus kialakításának tágabb összefüggésében. Ebben az értelemben a fenntartható fejlődési célok sokkal jobban kapcsolódnak egymáshoz, mint a millenniumi fejlődési célok, és ez vitathatatlanul elősegítette a szakpolitikák nagyobb integrációját az ágazatok között.

Az SDG-ket úgy tervezték, hogy mérhetőek legyenek, így ezzel az országokat elszámoltathatóbbá tehetik sikereikkel vagy hiányosságaikkal szemben. A 169 célkitűzés közül sok tartalmaz mérhető eredményeket, relevánsabb és konkrétabb mutatókkal, amelyek lehetővé teszik a nyomon követést.

Az SDG-k emellett sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezeti kérdésekre, mint például az SDG 15, amely az erdőirtásra, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodásra összpontosít. A Párizsi Megállapodás 2015-ben történő aláírása sok szempontból az SDG-k azon törekvéseinek eredménye volt, hogy nagyobb figyelem irányuljon az éghajlatváltozásra és a környezetvédelemre.

A 17-es SDG továbbá kibővíti a végrehajtási partnerségek gondolatát, és nagyszabású együttműködést irányoz elő az állami és a magánszereplők között ezen ambiciózus célok elérése érdekében.

Az SDG-kkel szemben az igazi kihívás az MDG-khez képest az, hogy sokkal többre lesz szükségük a szisztematikus és alapvető változásokhoz. Sok globális rendszer gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatatlan alapelveken és gyakorlatokon alapul. Ezeket a célokat összekapcsoltan és egymáshoz viszonyítva kell értelmezni, mivel az egyik területen kitűzött célok teljesítése hozzájárulhat egy másik cél eléréséhez egy másik területen.

2015: A Fenntartható Fejlődési Célok 

A fent említettek szerint a három pillér (gazdaság, társadalom és környezet) vált a fenntartható fejlődési célok, valamint a kormányzás mint végrehajtási mechanizmus alapjául. A három pillér összetett összekapcsolásával egyértelmű, hogy egyes politikák, amelyek egy pillér számára előnyösek, bizonyos szempontból elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak a másikra. Ugyanakkor az ellenkezője is igaz. Sok SDG pozitív kölcsönhatásban van más SDG-kkel, ami azt is jelenti, hogy például a fenntartható társadalmi beilleszkedést elősegítő célok gyakran pozitív hatással lehetnek a gazdasággal vagy a környezettel kapcsolatos egyéb célok elérésére.

Egy dolog biztos: a célok közötti szinergia eléréséhez kompromisszumokra lesz szükség. Az Agenda 2030 egyik nagy kihívása éppen ezért annak meghatározása lesz, hogy miként lehet ellensúlyozni ezeket a célok közötti kompromisszumokat.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen politikai intézkedést sem lehet egyetlen szempontból elemezni vagy végrehajtani. A politikáknak a különböző komplex rendszerekre gyakorolt ​​tényleges hatását, mint például a biológiai sokféleség, az egyenlőtlenség, a szén-dioxid-kibocsátás, a gazdasági stagnálás vagy az óceán savasodása, egyszerre kell értékelni. Ezért a fenntartható fejlődés holisztikus szemléletének indoka az, hogy a politikáknak valamilyen módon figyelembe kell venniük ezeket a sokrétű hatásokat a kockázatértékelés és a tervezés során.

A gazdasági növekedés, a technológiai fejlődés, a környezet instabilitása és az egyenlőtlenség következtében ezek a rendszerek egyre kiszámíthatatlanabbá és fenntarthatatlanabbá válnak. Az ilyen fenyegetések közvetlen, gyors, hatékony és méltányos leküzdésére irányuló határozott globális elkötelezettség nélkül kevés a kilátás a fenntartható fejlődés eredeti céljának, azaz a nemzedékek közötti igazságosságnak a megvalósítására.

Amint láttuk, a fenntartható fejlődés fogalma az évtizedek során átalakult. E holisztikus megközelítés valódi végrehajtása hatalmas beruházásokat és a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi irányítás lényeges változásait követeli meg. A kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a magánszereplőknek sokkal többet kell tennie, mint pusztán a természeti erőforrások megőrzése a következő generáció számára. Kompromisszumokra, közös cselekvési tervekre lesz szükség, ha a világ vezetői hűek kívánnak maradni a 2015-ben tett ígéretükhöz.

Forrás: UNICEF

SDG 1×1, tisztázzunk néhány alapfogalmat

Számos, sőt, talán majdnem minden szakma legnagyobb és visszatérő nehézsége abban rejlik, hogy hogyan lehet a legtökéletesebben prezentálni az adott terület legújabb nóvumait olyan módon, hogy az a magyar nyelvben is megállja a helyét. Nincs ez másként a fenntartható fejlődés témájában sem, így jelen írásomban összegyűjtöttem a terület leggyakrabban (ugyanakkor gyakran inkonzisztens módon) használt kifejezéseit.

Sustainable Development Goals = Fenntartható Fejlődési Célok

Kezdjük rögtön az elején. A 2015-ben az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozat teljes neve a következő: Transforming our World: the 2030 Agenda for Sustainable Development.

Ennek a határozatnak a rövid, köznyelvben használt rövidítésére két hivatkozás vált bevetté az SDG-k implementációja során: egyrészt a fent is említett Sustainable Development Goals, melyet a hivatalos magyar fordítás szerint Fenntartható Fejlődési Céloknak hívunk, másrészt elterjedt az Agenda 2030 elnevezés is, mely szintén a fent említett határozatra, az abban foglalt célokra és a 2030-ig elérendő célokra utal.

Millennium Development Goals = Millenniumi Fejlődési Célok

Ahogyan azt korábban kifejtettem, a 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlődési Célok az SDG-k közvetlen előzményeként szolgáltak. A magyar nyelvű szakirodalomban gyakran látható fordítás a Millenniumi Fejlesztési Célok kifejezés is, ám véleményem szerint az SDG-k hivatalos magyar elnevezésére utalva célszerűbb konzekvensen a „fejlődési” szó alkalmazása az MDGH-k vonatkozásában is.

Goals = Célok

Az Agenda 2030 három szintre tagolódik: célokra, célkitűzésekre és indikátorokra. Természetesen nem meglepő, hogy ezen elnevezések magyar nyelvű használata sem feltétlenül konzekvens.

A „goals” szó egyértelműen „célok”-ként fordítható, ahogyan ez az Agenda 2030 másik elnevezésében, a Fenntartható Fejlődési Célok elnevezésben is látható. A szakirodalomban azonban néhányan célkitűzésnek nevezik a 17 célt. 

Targets = Célkitűzések

A „célkitűzések” szó alkalmazása ugyanakkor álláspontom szerint az SDG-k második szintjére alkalmazható megfelelően, mely az egyes célokat bontja tovább, megjelölve ezzel olyan célkitűzéseket (targets), melyek megvalósítása közelebb vihet bennünket az egyes célok eléréséhez.

Indicators = Indikátorok

Szerencsére az SDG-k harmadik szintjének magyar nyelvű alkalmazása nem okoz gondot, hiszen a szakirodalom itt egyértelműen a megfelelő magyar nyelvű változatot alkalmazza az „indicators” szó magyar nyelvre fordításakor.

Bízom benne, hogy ez a bevezető írás felkeltette az érdeklődéseteket a fenntartható fejlődés iránt. Ha szeretnétek még többet megtudni, hallgassátok meg az EPER rádió hamarosan induló új minisorozatát a témában. 

(A szerző az ELTE jogi karának végzős hallgatója, emellett a www.worldofsdgs.com honlap szerkesztője.)

Bartuszek Lilla Judit

Források:

Transforming our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development (https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld/publication )

#Envision2030: 17 goals to transform the world for persons with disabilities (https://www.un.org/development/desa/disabilities/envision2030.html )

Global indicator framework for the Sustainable Development Goals and targets of the 2030 Agenda for Sustainable Development (https://unstats.un.org/sdgs/indicators/Global%20Indicator%20Framework%20after%20refinement_Eng.pdf )

The importance of measuring SDGs (http://datapopalliance.org/measuring-sdgs/ )

Jeffrey Smith: How the UN’s Sustainable Development Goals undermine democracy (https://qz.com/africa/1299149/how-the-uns-sustainable-development-goals-undermine-democracy/ )

Lynda M. Collins: Sustainable Development Goals and human rights: challenges and opportunities, in: French, Kotzé: Sustainable Development Goals: Law, theory and Implementation, 2018

UNDP Administrator Helen Clark, global leaders convene on partnerships needed to meet the Sustainable Development Goals (https://www.undp.org/content/undp/en/home/presscenter/pressreleases/2016/11/28/undp-administrator-helen-clark-global-leaders-convene-on-partnerships-needed-to-meet-the-sustainable-development-goals-.html )

New approaches: Indicators (http://datapopalliance.org/measuring-sdgs/ )

Fenntartható Fejlődési Célok, UNIS: (http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html)  

Borítókép forrása

About Post Author

1 thought on “Minisorozat indul a fenntartható fejlődésről

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.