Mibe kerül egy diploma?
A közoktatás és felsőoktatás helyzete Magyarországon
Részletek alább:
Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a felsőoktatásban tanulók száma, amivel mára az EU sereghajtói közé kerültünk, miközben a legtöbb országban folyamatosan nő ez az arány. Erről is szó esett az Oktatói Hálózat, a Független Diákparlament és a Szülői Hang ma esti beszélgetésén, ahol a felsőoktatás elmúlt évtizedének trendjeit elemezve arról volt szó, hogy merre vezet a magyarországi felsőoktatás jelenlegi iránya, mennyire és mit érdemes ma Magyarországon tanulni.
A felsőoktatásban tanulók hányada a teljes korcsoportból. Polónyi István előadásából.
Varga Júlia előadásában beszélt arról is, hogy nemcsak kevesebben tanulnak, de még közöttük is radikálisan visszaesett – 10%-ról 2%-ra – a hátrányos helyzetű diákok aránya, ami azt mutatja, hogy nekik még nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba, ami pedig a kiugrást jelenthette korábban. A léc még magasabbra kerül 2020-ban, amikor a nyelvvizsga is előfeltétele lesz a felvételinek, holott ma még csak a középiskolások felének van nyelvvizsgája, és nem valószínű, hogy ez az arány 2 év alatt nőni fog.
Miklós György (Szülői Hang) szerint a visszaesésben annak is szerepe lehet, hogy a szülők rendkívül bizonytalanok az egyetem szerepét illetően. A médiában hallható üzeneteket alapul véve sokan gondolják, hogy az érettségibe és felsőoktatásba fektetett energia nem térül meg, holott a számok mind a kereseti, mind az elhelyezkedési lehetőségekről épp azt mutatják, hogy a diplomásoknak jobbak az esélyei.
Mint Polónyi István bemutatta, az elmúlt évek jelentős változása, hogy az alapítványi felsőoktatási intézmények hallgatóinak állami finanszírozása lényegében megszűnt (a 2010-es 40%-ról), miközben az egyházi intézményekben alapképzésben tanulóké némileg növekedett. Mivel eközben az állami felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott hallgatók száma folyamatosan csökkent, 2014 óta az a furcsa helyzet állt elő, hogy az állami egyetemeken kevesebb az államilag finanszírozott diák (2016-ban arányuk 70%), mint az egyháziakban (2016-ban 81%).
A középiskolákkal kapcsolatban a hangsúly a szakképzésen volt, mely 14 éves koruktól egyirányú pályára állítja a diákokat, nem adva nekik lehetőséget arra, hogy később más szakmát vagy diszciplinát tanuljanak. Erről a Szülői Hang készített felmérést.
A középiskolás és egyetemi diákok, tanárok és szülők személyes tapasztalataikat mondták el arról, mik motiválják őket (vagy mik nem) a tanulásra, mik az elvárásaik és tapasztalataik a középiskolákban, egyetemeken. Az egyetemisták kiemelték, hogy mivel amúgy sem tudhatjuk, milyen szakmák lesznek húsz év múlva, az egyetem legfőbb feladata olyan készségekkel ellátni a diákokat, melyeket az életben sokféle helyzetben használhatnak. A középiskolások és az egyetemisták is egyetértettek abban, hogy rengeteg hasznavehetetlen tárgyat kell tanulniuk.
Kiderült: miközben az állami oktatáspolitika sorra zárja le a továbbtanulási lehetőségeket, a végzős középiskolások kb. 20%-a tervezi, hogy külföldön folytatja tanulmányait.
A középiskolások vitája
Az elmúlt tíz év felsőoktatását elemző írás itt olvasható.
Az elhangzott előadásokhoz (lásd hangfelvétel fent) tartozó diák itt követhetőek: