Kapcsolatunk a neandervölgyiekkel
A mai emberi faj érintkezése egy másik intelligens fajjal eddig a science fiction részét képezte, de már tudjuk, hogy ez 40.000 éve már megtörtént.
Eddig a tudósok úgy tartották számon, hogy a három korábbi emberi alfajból – melyek a neandervölgyiek, a homo sapiens és a Szibériában talált gyenyiszovai – csak a homo sapiens élte túl. Mi pedig ennek az alfajnak a leszármazottai vagyunk. Sőt, sokáig még úgy hitték, hogy ez a két faj – a neandervölgyi és a gyenyiszovai teljes mértékben kihalt és nem hagytak semmilyen nyomot a genetikai állományukból.
Biológiai felfedezések bizonyítják, hogy ez nem igaz. A homo sapiens 40.000 éve találkozott egy intelligens fajjal: a neandervölgyiekkel. A találkozás valószínűleg nem egymás lemészárlása jegyében zajlott, ugyanis az európai és afrikai emberek dns-ében is megtalálható a neandervölgyiek dns-e – ez bizonyítja a faj genetikai állományának megmaradását.
És mitől tekinthetjük a neandervölgyieket a homo sapienshez hasonló intelligens fajnak? Február közepén hozták nyilvánosságra a Science nevű magazinban a 4 őskőkorszaki művészeti alkotás helyét Spanyolországban, ahol is a felfestett képek bizonyítékok arra, hogy a neandervölgyiek már képesek voltak a szimbolikus beszédre. A hangképzési képességüket már korábbi feltárások bizonyították.
A hangokkal való kommunikáció feltételezett felfedezése további izgalmas kérdésekhez vezet: vajon maguktól fejlesztették ki a neandervölgyiek és a homo sapiens is ezt a képességet, vagy esetleg jóval korábban, fél millió évvel ezelőtt kialakult, még a homo erectus idejében? Ennek kiderítéséhez anatómiai vizsgálatokra és a spanyolországihoz hasonló leletekre lesz szükség.
Horog Vanda