Kozmofizika Dávid Gyula eloadásai a Polaris Csillagvizsgálóban. A Magyar Csillagászati Egyesület felvételei. 2008. február 06. Égre vetített mikrovilág - részecskefizika és kozmológia, avagy kétfajta Standard Modell A 20. század végére kialakult a részecskefizika és a kozmológia Standard modellje, amely az összes eddigi eredmenyt összegezte, és egységes elméletté forrasztotta össze. A sorozat bevezetéseként áttekintjük: milyen elemi részecskek fordul(hat)nak elo a természetben, milyen "periódusos rendszerbe" sikerült oket rendezni, milyen alapveto kölcsönhatások szabályozzák létüket és átalakulásaikat. Másrészt végigfutunk az Univerzum történetének fo fejezetein is, a Nagy Bummtól a csillagok és a bolygók korszakáig. A sorozat további eloadásai egy-egy részecskét, illetve egy-egy korszakot vizsgálnak meg majd részletesebben. 2008. február 13. Fotonfürdoben - a hohalál nyomai, avagy amirol a mikrohullámú háttérsugárzás árulkodik A 2006-os fizikai Nobel-díjat a mikrohullámú háttérsugárzás tulajdonságainak pontos méréséért adták ki. Mi ez a sugárzás, amely rádiófotonok fürdojében áztatja az egész Univerzumot? Mikor és milyen körülmények között keletkezett? Mit jelent az, hogy a sugárzás termikus jellegu? Hol van az a 2,7 K homérsékletu test, amellyel termikus egyensúlyban van? Hogy viselkedett, milyen dönto szerepet játszott a sugárzás az Univerzum korai, forró korszakaiban? Mire utal a sugárzás nagymértékben irányfüggetlen (izotróp) volta, és milyen fizikai folyamatokról árulkodnak az izotrópiától való parányi eltérések? És végül, de nem utolsósorban: miért lényegbevágó mindez a galaxisok - és így közvetve az emberiség - létrejötte szempontjából? 2008. február 20. Az antianyag titka - részecskék és antirészecskék, avagy az elveszett szimmetria Az antirészecskék feltételezése, illetve felfedezése óta megszoktuk, hogy az antianyag minden tuajdonsága pontosan megegyezik a közönséges anyagéval, csak épp bizonyos mennyiségek (töltések) elojele ellenkezo. Mi az oka akkor, hogy kozmikus környezetünkben néhány kósza antirészecskétol eltekintve nem találunk antianyagot, csak anyagot? Lehet, hogy az antianyag az Univerzum távoli tájain koncentrálódik, így a kozmoszban anyag- és antianyag-szigetek váltakoznak? A modern részecskefizika és kozmológia szintézise új, sokkal izgalmasabb választ kínál e régi kérdésre. 2008. február 27. A kvarkok bebörtönzése - avagy az Univerzum elso struktúrái A nukleonok még elemibb alkotórészei, a kvarkok létezését a 20. század hatvanas éveiben tételezték fel, kísérleti kimutatásuk a hetvenes évektol az ezredfordulóig húzódott. Mégsem látott még senki egyetlen magányos, a proton vagy a neutron belsejébol kiszabadított kvarkot sem! Miért viselkednek ezek a részecskék annyira másképp, mint a többi elemi részecske, mi különbözteti meg a kvarkok "börtönszeru" kötött állapotait más részecskestruktúráktól? Miért mondhatják mégis a 21. század elejének részecskefizikusai, hogy nagy gyorsítóikban - ha csak röpke pillanatokra is - sikerült kiszabadítaniuk a kvarkokat börtönükbol? Mikor alakultak ki ezek a kvarkbörtönök - az Univerzum elso mikrostruktúrái -, és meddig maradnak fenn? 2008. március 05. Nukleáris LEGO - avagy a magfúzió vegykonyhája Életünket a Napból sugárzó energiának köszönhetjük, ezt az energiát pedig a csillag magjában zajló atommag-fúziós folyamatok termelik. Milyen részecskefizikai törvények teszik lehetové a magfúziót, és milyen furcsa véletlenek akadályozzák meg, hogy a csillagok egy pillanat alatt, robbanásszeruen elégessék egész üzemanyagkészletüket? Hogyan épülnek fel a csillagok belsejében a legegyszerubbekbol a legbonyolultabb atommagok? Miért olyan óriási a különbség az egyes elemek és egyes izotópok kozmikus elofordulásának gyakorisága között? Milyen további atommag-folyamatok futik a bolygók belsejét, teszik élové, aktívvá a Föld geofizikáját? 2008. március 12. Az atommag kulcsa - avagy az atombombától a neutroncsillagig Az atombomba és az atomreaktor szürke eminenciása a neutron - o teszi lehetové a magenergia felszabadítását. A neutron azonban instabil részecske - miért fordul elo mégis ilyen nagy mennyiségben immár konszolidálódott világunkban? Milyen szerepet játszanak a neutronok a csillagokban folyó magreakciókban és a szupernóva-robbanásokban? Hogyan segítenek a különbözo számú neutront tartalmazó izotópok a kozmikus, a geológiai és a biológiai múlt megismerésében? Mi tartja össze a legfurcsább, kozmikus méretu atommagot, a neutroncsillagot (amely néhány vadonatúj elmélet szeint talán nem is neutronokból áll)? 2008. március 19. A láthatatlan energiatolvaj - avagy neutrinók és szupernóvák A neutrínó létezésének feltételezoi biztosak voltak abban, hogy ezt az illanékony, nehezen megfogható részecskét sohasem tudják kísérletileg detektálni. Ehhez képest ma a neutrínók hat fajtáját ismerjük, és épp kölcsönös átalakulásaikat vizsgáljuk. Hogyan lehetséges, hogy az ilyen könnyu, áthatolóképes részecskék fontos szerepet játszanak az Univerzum egyik legnagyobb energiájú, leglátványosabb folyamata, a szupernóva-robbanás során? Igaz-e, hogy saját létünket, saját anyagunkat is a neutrínóknak köszönhetjük? De akkor hova lettek, miért hiányoznak a Napban végbemeno, jól ismert(nek vélt) fúziós folyamatban keletkezo neutrínók? Milyen szerepet játszanak a neutrínók a galaxisok, sot az egész Univerzum tömeg- és energiamérlegében, gravitációs összetartásában? 2008. április 02. A szilárd anyag szilárdítója - avagy univerzális elektronika Az ''elektronika'' szót nem kell magyarázni: az elektronikus eszközök átszövik mindennapjainkat. Miért pont az elektron az az elemi részecske, amely ilyen engedelmes háziállatnak szegodött az emberhez, parancsunkra és gombnyomásunkra színes ábrákat rajzol a képernyore, biteket kódolva kanyarog a mikrochipek bonyolult topológiájú áramköreiben? De már az emberi technika elott is az elektron tette lehetové a szilárd objektumok (a porszemcséktol a bolygótestekig), sot az atomokból összetett molekulák képzodését, beleértve a szerves vegyületek végtelen sokaságának, így magának az életnek a létrejöttét is. ''Hogyan muködik'' ez a páratlanul rugalmas és sokoldalú részecske - és miért pont o játssza el ezt a szerepet? 2008. április 09. A wimpek pókhálója - a sötét anyag, avagy a galaktikus halótól a galaxisok hálójáig A 20. század végének nagy csillagászati áttörése során feltérképeztük a belátható Világegyetemet, és az eredmények megerosítették a korábbi sejtéseket: a galaxisok kiterjedt, laza pókhálóra emlékezteto, szálas szerkezetu struktúrákba rendezodnek. Vajon mi hozta létre ezt a szerkezetet? - a gravitáció puszta hatásától egészen másféle makrostruktúrák kialakulását várnánk. A tettes a nevezetes ''sötét anyag'', amelynek hatását (pontosabban hiányát) már a harmincas években felismerték a galaxisok dinamikájának vizsgálata során. Ma már közvetlen kísérleti bizonyítékaink is vannak a sötét anyag létezésére. De vajon mibol van, milyen makro- vagy mikroobjektumokból, elemi részecskékbol áll a sötét anyag? MACHO vagy WIMP? Mik ezek, és hogyan tudjuk kimutatni, leleplezni oket? 2008. április 16. Szép idoben a tömeg lemegy a térre - avagy a Higgs-részecske nyomában Az idézett mondás az általános relativitáselmélet nagy felfedezését, a tér, az ido és a tömeg közti univerzális összefüggést illusztrálja. De vajon miért van az objektumoknak (így az elemi részecskéknek) tömegük? Egyáltalán, mit jelent a tömeg jól ismert(nek vélt) fizikai fogalma? A részecskefizika Standard Modellje szerint a részecskék tömege a Higgs-mezovel való kölcsönhatásnak köszönheto - ennek kvantumát, a régóta keresett Higgs-részecskét a 2008 nyarán beinduló szuper-nagyenergiájú részecskegyorsító, az LHC fogja felfedezni nem sokkal sorozatunk befejezése után, ezzel a helyére illesztve a Standard Modell utolsó hiányzó puzzle-darabkáját. De a Higgs-mezo tartogatott még egy meglepetést a fizikusoknak és a kozmológusoknak: kozmikus méretekben alkalmazva megoldotta a Nagy Bummra épülo csillagászati modell számos nehézségét, és egy új korszakot, az infláció korát iktatta be az Univerzum korai történelmébe. 2008. április 23. Az ötödik elem - a kvinteszencia, avagy Einstein legnagyobb tévedése Nagy embereknek a tévedései is tanulságosak - hát még amikor nyolcvan év késéssel kiderül, hogy nem is tévedtek olyan nagyot. Albert Einstein, a mai kozmológiai modellek alapjául szolgáló általános relativitáselmélet megalkotója maga nevezte élete legnagyobb tudományos tévedésének a kozmológiai állandó bevezetését. Az ezredforduló környékén elvégzett preciziós csillagászati mérésekre épülo új kozmológia viszont ismét használja, és világképe fontos elemének tekinti a kozmológiai állandót - így tudja modelljeivel reprodukálni az Univerzum megfigyelt tulajdonságait. Ez az "állandó" a mai felfogás szerint viszont nem egy univerzális természeti konstans, hanem egy új, furcsa tulajdonságokkal (pl antigravitációs hatással) bíró anyagfajta, az ún. "kvinteszencia" vagy "sötét energia" megnyilvánulása. Ez az anyagfajta pedig nem kevesebb, mint 70 százalékát alkotja az Univerzum össztömegének! Hová bújt eddig ez a sok anyag, hogyhogy nem vettük észre? Beleillik-e a részecskefizika modelljeibe, vagy azokból kilógó, azokon túlmutató, új fizikát képvisel? És egy gyakorlati kérdés: mikor és hogyan lehet segítségével antigravitációs autót vagy urhajót építeni? 2008. április 30. ''Mire való a többi részecske?'' és a ''Túl a Standard Modelleken'' c. eloadásokSorozatunk eddigi eloadásaiban számba vettük a legfontosabb, az Univerzumban gyakran eloforduló, annak tulajdonságait és fejlodését nagyban megszabó elemi részecskéket, tulajdonságaikat, szerepüket. De ezzel az ismert elemi részecskéknek csak igen kis hányadát említettük. Hol a többi részecske? Milyenek a tulajdonságaik, miben térnek el a megemlített részecskéktol? Miért nem kerültek szóba a korábbi eloadásokon, miért nem játszottak szerepet az Univerzum történetében? Egyáltalán: mire valók? E kérdések mellett illik arra is kitérnünk, hogy a részecskefizikai Standard Modellen túl kacsintgató új elméletek további elemi részecskék garmadájának létezését tételezik fel. Hát ezek meg hol bújkáltak eddig? Lehet, hogy az o létezésüket figyelembe véve elolrol kell kezdenünk, újra kell írnunk a Világegyetem már ismertnek vélt történetét? A kozmológia Standard Modelljének alapja az einsteini általános relativitáselmélet, a részecskefizika Standard Modellje pedig a kvantumelméletre, közelebbrol a kvantum-mezoelméletre épül. Gyümölcsözo együttmuködésük és látványos sikereik nem feledtetik az a szomorú tényt, hogy az alapjukul szolgáló két hatalmas és csodálatosan szép fizikai elmélet sem fizikai, sem matematikai köszöno viszonyban sincs egymással. Pedig fontos lenne: vannak a téridonek olyan szögletei, zugai (pl a fekete lyukak belseje vagy a Nagy Bumm közvetlen környezete), ahol a kvantumos és gravitációs effektusok egyformán fontos szerepet játszanak. Az elméletek kívánatos egyesítése, a "kvantumgravitáció" nevu új tudományág kifejlesztése a hallgatóságban ülo fiatalok generációjának feladata - borítékolható, hogy a 2052-es fizikai Nobel-díjat a kvantumgravitáció elméletét megalkotó tudósoknak ítélik majd oda. Sorozatunk záró eloadásában az eddigi próbálkozásokat és (szerény) eredményeket tekintjük át. Egy ilyen átfogó elmélet természetesen újraírja majd a kozmológiát, és megváltoztatja a Világegyetemrol alkotott általános képünket. Köszönet Tepliczky Istvánnak a felvételekért és leírásokért!