Glossza: Sztereotípiák törölve. Petőfi és Szendrey alakja mai szemmel
Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk?
Az adásban utánajártunk, hogy miként szövődnek össze a különböző műfajok – legyen az kutatás, színház vagy költészet – és milyen módon tudják közelebb hozni hozzánk ezeket a történeti és irodalmi témákat. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor talán a legismertebb magyar alakok, akikről sokféle feldolgozás született. De miért érezzük még mindig őket olyan hozzánk közelinek? Életüket és alakjukat sokszor a sztereotípiák és a közvélemény formálta, de a személyiségük ennél sokkal összetettebb.
Petőfi alakja mára már-már szoborrá szilárdult, amelyhez nem lehet hozzányúlni – mintha csak illúziók tartanák életben. Pedig a költő valójában olyan, mint PomPom, aki folyamatosan változik: a megszólalás módját, a művészi kifejezésformáit ugyanis időről időre lecserélte. Karakterét ezért is nehéz színpadon vagy filmben megfogni, hiszen az folyamatosan változott. Ez pedig természetesen igazán megnehezíti azt, hogy közelebb kerüljünk a tehetséges, pesti értelmiségi férfi alakjához.
Szendrey Júliát a korábbiakban főként Petőfi szerelmi történetén keresztül ismertük meg. Alakját sokszor csak a külsőségekben ragadták meg, miszerint szivarozott, nadrágban járt és rövid frizurát hordott. Pedig dramaturgiai szempontból az ő története, belső világa még Petőfiénél is sokkal izgalmasabb, hiszen Szendrey Júlia karakterfejlődése, útja nagyobb kihívásokkal és nehézségekkel volt tele.
Gyimesi Emese több, mint egy évtizede kutaja Szendrey Júlia életét, írásait, korábban publikálatlan kéziratait – nemcsak irodalomtörténeti, hanem társadalomtörténeti, mikrotörténeti, várostörténeti és médiatörténeti szempontból is. A blogon kutatómunkája eredményei olvashatók.
Petőfi Sándor 1845 tavaszán járt a Felvidéken, az Úti jegyzetek című prózai mű ez alapján készült. Ezt az útvonalat járta végig Szálinger Balázs 2024 nyarán és őszén. Ennek az eredménye 2025 év elején megjelent kötet.
A Glossza 78. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
Letölthető és meghallgatható az EPER hangtárából:
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.
About Post Author
