„Onlife” generáció, hálózati közösségek és digitális egyenlőtlenségek – 1.rész.

(M)ilyenek a mai fiatalok?

1. rész

A címben feltett kérdést árnyalva és egyben tematizálva arra keresünk válaszokat, hogy mi érthető meg a kortárs ifjúságból a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. A válaszok többes száma indokolt, nemcsak a különböző diszciplínák elméleti és módszertani különbözőségei miatt, hanem azért is, mert a kutatói megközelítések az átfogó, nagy tendenciák mellett rámutatnak a korkülönbségből, lokalitásból, társadalmi és kulturális eltérésekből fakadó olvasatok lehetőségére.

A Magyar Tudomány folyóirat 2024. júliusi száma kiemelt figyelmet szentel az ifjúságkutatás aktuális kérdéseinek. Összesen öt, a 15- 29 év közötti korosztályra fókuszáló tanulmány olvasható két fő kérdés köré csoportosítva. Az egyik tematikus csoport¹ a generációs megközelítések alkalmazhatóságáról, a másik² pedig a fiatalok társadalmi szerepvállalásáról ad áttekintést. A szerzők a fiatalabb és az idősebb kutatónemzedéket egyaránt képviselik, és a Magyarországon komoly hagyománnyal bíró ifjúságkutatás legújabb eredményeiről számolnak be. Az alábbiakban ezekből szemezgetünk.

A generációk karakterének vizsgálatában a legmeghatározóbb tényezők a közös tapasztalatok és a hasonló szocializáció. A nemzedékek közötti markáns eltérésekért tehát az adott társadalmi és hangulati környezet a felelős. A karakteres generációk létrejöttéhez szükséges a közösen megélt élménycsomag, amely jelenthet békés, lassúbb változással jellemezhető időszakokat, valamint hirtelen változásokat, társadalmi és természeti kataklizmákat, vagy azok sorozatát (permakrízis) egyaránt. Korunk nemzedékformáló hatásai között kiemelten szokás említeni a környezeti krízist, a koronavírus-járványt és a háborút. A magyarországi empirikus vizsgálatok eredményei inkább konformista, mint lázadó karaktert rajzolnak a fiatal nemzedékek, a nemzetközi folyamatokat tekintve azonban generációs vonatkozású, aktivista kontúrok is jelen vannak (pl. metoo, Ok boomer, Fridays For Future).

A 2016-os és 2020-as nagymintás hazai ifjúságvizsgálatok számos szempontból vegyes következtetésekre jutottak. A korábban csendes nemzedékként definiált fiatal korosztály három fő jellemzőjén – a konformitáson, a bizonytalanságon és a passzivitáson – belül is elmozdulások tapasztalhatók. A 2020-as eredmények alapján alacsonyabb lett a szülői, vagy idősebb nemzedékek véleményét, értékrendjét elfogadók aránya. Ennek hátterében számos dolog áll, többek között az, hogy a környezeti válságra a fiatalok sokkal érzékenyebben és aktívabban reagálnak, illetve az is, hogy az újabb nemzedékek sokkal inkább felhasználói és alakítói is lettek a digitális kultúrának, elszakadva a korábbi generációk szocializációs mintázatától. Más területeken viszont a passzivitás mértékének emelkedése tapasztalható, ilyenek a testmozgás és a kockázati magatartás. A bizonytalanság szintén emelkedő tendenciát mutat, és ebben a diskurzusban a kilátástalannak tekintett jövő inkább generációs keretben értelmezhető, mint egyéni szinten. Erőteljesen összefügg ugyanis a klímaválsággal, a világméretű járványok és a háborúk miatti veszélyeztetettség érzésével.

Az ifjúságkutatások arra is rámutatnak, hogy az olyan címkék, mint a csendes generációt jellemző passzivitás, bizonytalanság vagy konformitás az fiatalokat a fizikai (offline) világban írják le. Ugyanakkor látni kell, hogy a teljesebb karakterrajzból az online világ nem kihagyható. A fiataloknak az utóbbi két évtizedben a digitális térben sokkal meghatározóbb szerepe volt, sokszor ellenkultúra jelleggel, tehát szocializációjukban az internet vált meghatározó médiummá. Ez pedig jelentős részben az idősebbek előtt rejtett vagy legalábbis nem (vagy kevésbé) ismert és kontrollált regiszterekben történt. Mindez magában foglalja a hálózati közösségek hatását, a valódiként megélt online élményeket és nem utolsósorban a közösségi média információs funkcióját, amely a fiatalok esetében nagyrészt felváltotta a hagyományos sajtó, a tévé és a rádió szerepét, a könyvekéről nem is beszélve.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a fiatalok magatartása az egyik regiszterben passzívként, a másikban pedig aktívként jellemezhető. Az online és az offline tér éles szétválaszhatósága is kikerült már az erről folyó diskurzusból, hiszen szerves összefonódások jellemzik. Ami új tapasztalatként megfogalmazható, az a virtuális térben születő közösségek motiváló ereje, amely átlépve eredeti létezésének határát a fizikai térben is éreztetheti a hatását. Gondoljunk csak influenszerek által kezdeményezett megmozdulásokra vagy általában a fiatalokat markánsan összefűző témákkal kapcsolatos aktivizmus megjelenési formáira a fizikai világban (mint pl. a klímaválsággal kapcsolatos tüntetések). A virtuális térben létrejött Fridays For Future mozgalom egyszerre több országban volt képes mozgósítani a fiatalokat, hogy az utcára vonulva fejezzék ki a globális környezetszennyezés miatti aggodalmukat.

A mérleg másik oldalán ott van a koronavírus-járvány miatt időlegesen az online térbe visszaszorult társas viszonyok tapasztalata, ami újabb értékekkel telítette az analóg kapcsolódásokat. Ez az időszak jelentős változást hozott az online élmények értékét illetően, megtapasztalva a fizikai jelenlét, a fizikai világ elérésének a hiányát. Az események által formálódó viszonyulások szintén mutatják, hogy a fiatal generáció megrajzolásában a fizikai és virtuális tér egyaránt szerepet kell, hogy kapjon.

A cikk folytatásában azt vizsgáljuk, hogy milyen markáns különbségek rajzolódnak ki a jelen írásban átfogóbban jellemzett és egységes kontúrt mutató fiatal generáción belül is, különös tekintettel a digitális egyenlőtlenségekre és a politikai aktivitásra.

Tamás Ildikó
HUN-REN BTK NTI

Jegyzetek:

1. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__5/#matud202407_f105465; https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__6/#matud202407_f105466 ↩︎
2. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__7;
   https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__8;
   https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__9 ↩︎

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author