Lehetőségeink TALAJán. Kicsit másként a klímaváltozásról. 3.rész

A lét örök körforgása

,,Különállóan elbírálható és értékelhető tényezők a természetben nincsenek.”
(Kreybig Lajos)


Ha a talajok működését és jelentőségét szeretnénk megérteni, muszáj távolabbról szemlélnünk a történetet. Mivel a természet játékainak egyik legfőbb színtere a talaj, magát a bioszférát is górcső alá kell vennünk, ha a talajok jelentőségét szeretnénk tisztázni.
A talajok emberiség számára legfontosabb tulajdonsága a termékenysége. Ezen tulajdonság jelentőségének a szemléltetéséhez ismét kiválasztok egy főszereplőt. Egy téren és időn átívelő utazásra invitállak titeket, amely során végigkísérjük a 200 esztendős tölgy életét, születésének pillanatától egészen napjainkig.
A kocsányos tölgy (tudományos nevén Quercus Robur) egy őshonos, hosszú életű fafaj. A népi hagyományban nagy tiszteletnek örvendtek a szilaj, hosszú életű fafajok, de ezek közül is kiemelt szerepet töltöttek be a tölgyek. Fontos helyszínek, nagy jelentőséggel bíró események emlékéül gyakran ültettek tölgyfát, ami aztán több száz évig hordozta és adta át generációról generációra a hozzá tartozó mondát. Így lehetséges, hogy egy-egy  idős famatuzsálem megmaradt az utókornak. Tölgyfáink gond nélkül elérhetik a 3-4 százéves kort, de ennél sokkal tovább is élhetnek. Ha hagyjuk…


„A hédervári Árpád-tölgy minden bizonnyal Magyarország legidősebb fája. Úgy is mondhatnánk: ő a legöregebb magyar. A monda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád vezér lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor a fejedelem seregével itt pihent meg, és ült haditanácsot a pozsonyi csatába készülődvén. A kutatók ennél fiatalabbra, „mindössze” 700-800 évesre becsülik, amivel ugyancsak nem kelhet versenyre más hazánkban. Még az építészet kőből készült remekei között is alig akad olyan, amely ennyi ideig fennmaradt.”

Amikor nem az ember ültette, hogy emlékek őrzője legyen „az idők végtelenségéig”,  előfordult, hogy maguk a szajkók (Garrulus glandarius) vetették el a tölgymakkokat. Ez a madárfaj gyakran dugdos makkokat a föld alá, hogy azokkal téli tartalékait bővítse. Több ilyen magtár is készül az erdőben, ebből kifolyólag a szajkók gyakorta felejtik el 1-1 ilyen maggyűjtemény pontos helyét. Az így megmenekült magok, kikelnek és ha szerencséjük van, többszáz évig is elélhetnek.

Valamikor az 1800-as évek derekán egy szajkó földbedugott egy makkot. Így kezdődik főszereplőnk története. Sok esetben egy növény magja már a földbe kerülés előtt rendelkezik egy úgynevezett „helper” mikroba csomaggal. Ahogy a megnevezés is mutatja, ez egy segítő mikroorganizmus-közösség, ami a magok földbe kerülésekor aktivizálódik. Amikor a tölgyfa gyököcskéje (gyökérkezdeménye) kibújik a makkból, kezdetét veszi a harc az életben maradásért. Az addig biztonságot nyújtó burokból kilépve a csíranövény ezernyi nehézséggel és veszéllyel néz szembe. Megindul a harc a talajban található vízért, tápanyagokért és a talajfelszínre szűrődő fényért. Ebben a kritikus időszakban nagyon fontos a segítők jelenléte. Ezzel egyidőben kis tölgyfánk elkezd életre szóló barátságokat kötni. Gyökérzetén keresztül különféle hormonokat termel, gyökér exudátumokat kiválaszt ki. Ezek mind csalianyagok a szimbionta élőlények számára. A növények „felnőtt” korukban is folytatják az exudátumok kiválasztását, amiért cserében a szimbionta gombák és baktériumok a növény számára nehezen felvehető tápanyagokat adnak. A gombák még extra nedvességet is juttatnak a gyökerekhez. A gomba–gyökér szimbiózis által a tölgyfánk gyökértérfogata megsokszorozódik, és az idő előrehaladtával a gombahifák segítségével tölgyfánk rácsatlakozik Wood Wide Web-re. Főszereplőnk mostanra  elérte a 40 éves kort. 1-2 évtized és is elkezdheti génjei továbbörökítését. 60 éves korától szaporodóképes lesz és is elkezdi a kis tölgyfák felnevelését.

Wood Wide Web a fák gyökérzete és milliónyi gomba, baktérium által alkotott föld alatti összefüggő hálózat. A hálózat által a fák állandó, közvetlen kapcsolatban állnak egymással. A hálózat nem csak víz és tápanyag felvételben segíti a növényeket, de bizonyos információk közvetítésében is szerepet játszik. Példa: ha egy erdő egyik részletében megjelenik egy kórokozó, amely a fákat támadja, az erdő többi részébe a hálózat által gyorsabban eljut az információ a kórokozóról, így a fák elkezdhetik  a felkészülést különféle ellenanyagok termelésével.

Eltelt 40 év és tölgyfánk elérte a szép, 100 esztendős kort. 1900-ban járunk, ekkor még létezett a Nagy-Magyarország (Magyar Királyság), és ekkortájt történtek Wright fivérek első repülési kísérletei is. A felnőtt kocsányos tölgy mostanra már meghatározó szerepet töltött be az erdőben, amiben él. Elérte a 15 méteres magasságot és levelei az erdő legelőkelőbb helyein napoznak. Főszereplőnk testében több tonna szén-dioxidot tárol.

Egy kifejlett fa akár 20 tonna CO2-t is tárolhat törzsében, ágaiban és gyökerében élete során. A fa halála után ennek a szén-dioxidnak a nagy része a lebontó szervezetek által évtizedek és évszázadok alatt bekerül a talajba. (Itt érdemes belegondolni abba, hogy sok száz év alatt így tárolt CO2-ot pár évnyi szántással vissza juttatunk a légkörbe.)

1950-ben járunk. Főszereplőnk mostanra az erdei ökoszisztéma fontos része. Koronája több száz élőlénynek ad otthont, amelyet mókusok, madarak, rovarok sokasága népesít be. Bőséges makktermésével időről időre táplálja az erdő vadállatait, és a maradék termésből pedig utódjai sokasodnak. A föld alatti mikroszkopikus és nem mikroszkopikus világban is rendkívüli szerepet tölt be. A láthatatlan, föld alatti információ-hálózat még mit sem sejt a veszély közeledtéről.
1970 és 1980 között a mezőgazdaság rohamos fejlődésnek indul. Főszereplőnk ekkortájt 180 éves. A gépipar és vegyipar fejlődése a mezőgazdasági termelés  fokozódását hozza magával. Egyre hatékonyabban termelünk, egyre többet. Az erősebb és hatékonyabb gépek olyan területek megművelését is lehetővé teszik, amelyeket korábban nem lehetett. Sajnos ezzel egy időben a természet hatalmas károkat szenved el. A modern mezőgazdaság kilépett a hagyományos keretek közül. 

A tölgy csírázása óta eltelt 210 év. A táj megváltozott. A fa egyedül maradt. Egymagában őrzi a gabonatáblák árnyékában az egykori őserdő emlékét.

Történetünk akár igaz is lehetne és egy dolog kivételével igaz is. A fikció pusztán az időszak. Az ehhez hasonló erdőirtások, illetve erdőkiélések már az 18-19. században olyan mértéket öltöttek, hogy az 1800-as évek végére alig maradtak őserdők Közép-Európában, napjainkra pedig teljesen eltűntek. Termőföldjeink az egykori őserdők, ősgyepek talajai voltak. Azt a termőképességet, amit ezer évek alatt adtak az ökoszisztémák  egy-egy tájnak, a mai modern mezőgazdasággal évtizedek alatt tesszük tönkre.


,,Kezdetben volt az erdő.”
Szabó Lőrinc

Jegyzetek:
1 https://evfaja.hu/fa/2014/hedervari-arpad-tolgy
2 Wood wide web’—the underground network of microbes that connects trees—mapped for first time | Science | AAAS
3 Bővebben ld.: Peter Wohlleben: A fák titkos élete. Budapest, Park Kiadó, 2021
4 Bővebben ld.: Peter Wohlleben: A fák titkos élete. Budapest, Park Kiadó, 2021
5 Borsos Béla: Termő Televény. Typotex Elektronikus Kiadó, 2018.
6 Őserdő: az a döntően fásszárúakból álló növénytakaró, ami termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodva külső emberi hatás nélkül, természetes úton alakult ki évszázadok, évezredek alatt. A művelt erdőkkel össze nem hasonlítható fajösszetétele, szerkezete, koreloszlása, megújulása (kis és nagy erdőciklus) van.
7 Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Őserdők a Kárpát-medencében. Budapest, Ekvilibrium Kiadó, 2005.

A szerzőről: Paxian Erik, vadgazdamérnök és biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, aranykalászos gazda. Szakterülete a permakultúra, kertészeti és agrár ökológiai rendszerek, fenntarthatóság, öntözőrendszerek, gyógynövény termesztés.

This content was published as part of PERSPECTIVES – the new label for independent, constructive and multi-perspective journalism. PERSPECTIVES is co-financed by the EU and implemented by a transnational editorial network from Central-Eastern Europe under the leadership of Goethe-Institut. Find out more about PERSPECTIVES: goethe.de/perspectives_eu.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are, however, those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible.

A projektben, nemzetközi partnereink által készített tartalmakat itt találjátok.

About Post Author

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.