Visszakövethető tananyagokra van leginkább szüksége a hallgatóknak* – minikutatás 5/5 (1)

Közel négyezer szavazat eredményével zárult egy szeptember eleji minikutatásom, amely során arra kerestem a választ, hogy az egyetemisták “mit gondolnak a távoktatásról”. Azaz a tanulás, a felkészülés és a vizsgázás miben lett nehezebb vagy könnyebb? Mi hiányzott nekik és mennyire maradt meg számukra az egyetemi hangulat? Kiemelt kérdésem volt még, hogy a hallgatók mit gondolnának arról, ha több kurzust is online tartanának meg a jövőben.

A válaszlehetőség – azaz a szavazás –  nyitott volt, így a hallgatók minden olyan opciót számukra kényelmes és érthető megfogalmazásban beleírhattak, amelyeket fontosnak tartottak. Ezzel egyidejűleg és a válaszlehetőségek gyarapodása során már elég volt “csak” a meglévő opciók közül választaniuk. Emellett pedig a kitöltőknek lehetőségük volt szöveges véleményalkotásra is, amellyel jópáran éltek, ezúton is köszönöm ezt mindnyájuknak.

A minikutatáshoz tartozó felhívást és kérést a facebookon található S.Oszkár “tanulós” csoportban tettem közzé. A csoportnak döntő többségében egyetemi polgárok vagy már egyetemet végzettek a tagjai. A csoport jelenlegi létszáma 42.000 fő.

Elsősorban az egyetemi hallgatók véleményét szerettem volna megtudni a hazai koronavírus-járvány első hulláma után, hogy mit gondolnak az online órákkal és a távoktatással kapcsolatban. Emellett pedig inspirációt szerettem volna gyűjteni, hogy a saját óráimat milyen irányba érdemes átalakítani, fejleszteni és újragondolni, hiszen a vírus első hullámában az egész hazai felsőoktatás átállt az online rendre, így minden podcast- és rádióműsor készítési órát is teljesen át kellett alakítani.

Összesen tizenhárom válaszopciót/véleményt kaptam:

Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a hallgatók leginkább a visszakövethető tananyagokat kedvelik: azokat a kurzusokat, amelyekhez ezek tartoznak, hiszen az órai tartalmak felelevenítésével könnyebb tanulni is. Emellett kevésnek tartották az online vizsgák során rendelkezésre álló időt. Mivel nem kellett az intézményekbe bejárniuk, ezért több idejük is szabadult fel. Ezzel szemben viszont sűrűbben tartottak nekik előadásokat többször vagy hosszabb ideig, mint kellett volna. Több kurzus teljesítését pedig beadandókkal oldották meg az oktatók, vizsgáztatás helyett.

Megkértem egyúttal a hallgatókat, hogy ha tehetik, van hozzá kedvük, írják le a tapasztalataikat. Ezekből válogattam:

  • Többen kiemelték, hogy a frontális előadásokat a továbbiakban is szívesen “hallgatnák” online, például felvett videók formájában. Ha pedig az előadások anyagát a könyvekből is meg tudják ismerni, akkor több gyakorlati órát szeretnének, ahol már a korábban (könyvekből) megismert tananyagról tudják kérdezni az oktatót.
  • A leterheltséget és stresszt vegyesen élték meg: volt, akinek kevésbé lett stresszesebb az élete és növelni tudta a teljesítményét, olyan órákat tudott meghallgatni, amelyeket az óvilágban (a vírus előtti időszakban) nem, de volt olyan is, aki sokkal terheltebbnek érezte magát.
  • Többen írták, hogy vegyesek voltak az élményeik az oktatókról: volt, aki tömör, jól követhető jegyzeteket küldött, volt, aki videóra vette az óráját, aki elvárta az azonnali reakciót, aki túl sok platformot használt, aki eltűnt és aki több időt és energiát szánt a hallgatóira, mint azt klasszikus esetben tette volna.
  • Sokan tartják, tartanák jó és modern oktatási formának a hibrid oktatást, ha azt a hallgatókkal együtt dolgozná ki, találná ki egy-egy egyetem. A fenti érvek mellett amiatt is, mert sokuknak dolgoznia kell az egyetemi tanulmányai mellett.
Az EPER Rádióval mi egy Discord szervert indítottunk márciusban. Éreztünk mi is hasonlót, de az online oktatás “ilyen” is volt. És természetesen hittük, hogy senki nem aludt el az órákon. 🙂

A kutatásom nem reprezentatív. A kutatást 2020. augusztus 10-én kezdtem és 2020.december 16-án zártam le.

A kiírás és a válaszok teljes egészében elérhetőek a facebookon, az S.Oszkár “tanulós” csoportban, belépés után.

*Természetesen, számomra és az EPER Rádió számára a “hallgatók” olyan egyetemi polgárokat jelentenek, akik aktívan és együttműködően vesznek részt az egyetemi életben, nem pedig olyanokat, akik azért “hallgatók”,hogy hallgassanak.

Jamriskó Tamás

A minikutatáshoz hamarosan megjelenik egy rövid esettanulmány, hogy miként zajlottak ebben a félévben a gyakorlati óráink, amelyek még jelenléti oktatásban kezdődtek, de már online oktatásban zárultak le.

Fotó

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.