Úton egy zöldebb Európa felé

Mint már hallhattátok, a fenntartható fejlődés alapvető kérdéseivel foglalkozó minisorozat indult nálunk nemrégiben. Ennek az első adásában egy bevezetőt hallhattatok arról, hogy mit is jelent a „fenntarthatóság”, a „fenntartható fejlődés”, illetve az ENSZ 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlődési Céljaihoz vezető utat jártuk végig.

A következő adásokban tematikusabb irányt veszünk, így többek között szó lesz az Európai Uniónak e célokra adott válaszreakcióiról, a felsőoktatás, illetve az emberi jogoknak a fenntartható fejlődéshez való kapcsolódásairól, valamint az ifjúsági szerepvállalásról is.

A minisorozat második részében az Európai Unió intézményeit, programjait vizsgáljuk majd meg a fenntarthatóság szemszögéből, ehhez azonban egy kis ízelítőnek célszerű  külön megemlíteni az Európai Zöld Megállapodást, amely  az Európai Bizottság határozottan ambiciózus eszköze a 2030-as célok elérésére.

Az Európai Unió megközelítése

Az Európai Unió (EU) elkötelezte magát a fenntartható fejlődési célok végrehajtása mellett mind belső, mind külpolitikájában. Az SDG-k az Európai Bizottság összes prioritása szempontjából fontos szerephez jutnak/juthatnak. A 2030-as menetrend 2015-ös elfogadása óta az EU jelentős előrelépést tett a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén, és továbbra is növeli ezirányú erőfeszítéseit. Az EU megkezdte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, éghajlati szempontból semleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való áttérést, amely együtt jár a fokozott biztonsággal, jóléttel, egyenlőséggel és befogadással. Az Európai Fejlesztési Konszenzus révén az EU összehangolta a nemzetközi együttműködési és fejlesztési politika megközelítését a 2030-ig tartó napirenddel is, cselekvésének középpontjába helyezve a fenntartható fejlődési célokat és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A 2030-ig tartó napirend végrehajtását hatékonyan támogatja az olyan megalapozott politikák kidolgozása, amelyek a kezdetektől kezdve figyelembe veszik a fejlődő országokra gyakorolt esetleges hatásokat. Ezért kulcsfontosságú a szakpolitikák közötti szinergiák előmozdítása az inkoherenciák minimalizálása érdekében.

Mi is az az Európai Zöld Megállapodás?

Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD), az Európai Bizottság 2019 decemberében bemutatott programja, mely többek között az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítését, a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállást, a biológiai sokféleség helyreállítását és a környezetszennyezés mértékének csökkentését tűzte ki céljául.

A stratégia meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, kifejti továbbá, hogyan lehet biztosítani azt, hogy ez az átmenet méltányos és inkluzív legyen.

A legfőbb cél: klímasemleges EU 2050-re. Ennek eléréséhez európai-éghajlat politikai jogszabály megalkotására tett javaslatot a Bizottság, mely ezt a politikai vállalást jogilag kötelezővé tenné, valamint beruházásösztönző intézkedéseket irányozna elő. Ahhoz azonban, hogy e klímasemlegességi cél teljesülhessen, minden gazdasági ágazatnak cselekednie kell, mind a környezetbarát technológiákba való beruházás, mind az ipari szereplők körében történő innováció előmozdítása érdekében. Szükséges továbbá tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák bevezetése (mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés tekintetében), valamint gondot kell fordítani az épületek energiahatékonyságának biztosítására, illetve az energiaágazatok korszerűsítésére is. Legfőképpen pedig nemzetközi együttműködésre lesz szükség a szabványok javítása érdekében.

A fenti ambiciózus célok elérése érdekében az EU pénzügyi és technikai támogatást nyújt azoknak a vállalkozásoknak és régióknak, amelyeket a legnagyobb kihívás elé állítja a zöld gazdaságra való átállás. „Az ún. méltányos átállási mechanizmus legalább 100 milliárd eurót mozgósít majd a 2021-2027-es időszakban a leginkább érintett régiók megsegítésére.”- legalábbis a Bizottság 2019-es elképzelései szerint.

A Fenntarthatósági  1×1 következő adásában Bartuszek Lilla a következő kérdésekről fog beszélgetni meghívott vendégével:

  • Melyek azok az uniós jog jelentette korlátok, melyek (pl. a kizárólagos tagállami hatáskör révén) akadályát jelentik az SDG Agenda teljességében való átvételének, illetve mely területek azok, melyek (pl.: a Bizottság munkája révén) vezető szerepet játszhatnak a 2030-ig tartó (és azt követő) időszakban?
  • Hogyan viszonyul egymáshoz a Von der Leyen-Bizottság programterve, valamint az SDG Agenda, azaz hogy a Bizottság az uniós jogrend adta korlátokat figyelembe véve lehetőségeihez mérten milyen mértékben törekedett az Agenda implementálására bizottsági programjának kialakításakor, illetve mennyiben beszélhetünk parttalan, túlzottan ambiciózus, politikai realitásoktól elrugaszkodott cselekvési tervről?
  • Milyen hatást gyakorol a fenntartható fejlődés az unió fejlesztéspolitikájára?
  • Hogyan hatott  a koronavírus-járvány az EU fenntarthatósági céljaira?

Ha szeretnél többet megtudni a fenntartható fejlődésről, tarts velünk!

(A szerző az ELTE jogi karának végzős hallgatója, emellett a www.worldofsdgs.comhonlap szerkesztője.)

Bartuszek Lilla Judit

Források:

Political guidelines of the Commission 2019-2024, 16 July 2019

European Green Deal, European Commission, https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en

Fotó

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.