Nézd mama, az ott a Hunor csillag, igaz?

Ó drágám, sajnos nem, a Hunor nem látható szabad szemmel, és bolygója, a Magor sem – mondja az anyuka. Ez nem egy sci-fi részlete, hanem mától így neveznek egy csillagot és bolygóját a Herkules csillagképben. A Hunort és a Magort Bakos Gáspár fedezte fel még 2007-ben és most egy budapesti amatőrcsillagász, Becz Miklós nevezte el, illetve az általa javasolt nevet fogadta el a névadó bizottság, és a Nemzetközi Csillagászati Unió. De születtek nevek minden országból, ezekből mazsolázunk a cikk végén.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, mely alkalomból minden országnak lehetőséget adott arra, hogy a nagyközönség nevezhessen el egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, melyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (mostantól: Magor) 8-szor olyan nagy tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig 6 nap alatt tesz meg egy keringést a HD 147506 jelű központi csillaga (a Hunor) körül, vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett bárkinek javaslatot tenni a csillagaszat.hu oldalon, 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet. A bizottságban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a Magyar Csillagászati Egyesület, valamint a Nyelvtudományi Intézet reál és humán szakemberei vettek részt.

A beérkezett javaslatok közötti rangsorolás és újabb szavazás nyomán a Hunor és Magor névjavaslatok kerültek ki győztesként, amelyeket az IAU hivatalos elnevezésnek elfogadott. Ezután tehát a HAT-P-2 csillag Hunor, a HAT-P-2b exobolygó pedig Magor néven szerepel a katalógusokban és térképeken.

A nyertes nevek és névadójuk

A nyertes névpárost Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász javasolta. A diákokkal foglalkozó Becz Miklós több évtizede tart távcsöves bemutatásokat, és jár csillagászati rendezvényekre; tanulóit szakkörbe és előadásokra, valamint nyári csillagászati táborokba is viszi. Rendszeresen részt vesz a Magyar Csillagászati Egyesület által szervezett programokon.

„A lehetőséget másoknak is továbbadtam, végül Kisdi Eszter ösztönzésére, vele megbeszélve küldtem be néhány javaslatot” – írja a névadó. „Hunor és Magor (azaz „Magyar”) történetével már kisgyerekkoromban megismerkedtem, Arany János Rege a csodaszarvasról című versének köszönhetően. Később, apaként én is továbbadtam ezt az örökséget, de rákerestem a történet eredetére is. Beszereztem és elolvastam a leghíresebb geszták fordításait is.”

A két név először Hunor és Magor formában Kézai Simon 1282-1285 között keletkezett művében, A magyarok cselekedeteiben (Gesta Hungarorum) tűnt fel. Az Arany János féle történet Kézai Simon munkáján alapul. A később keletkezett Képes krónikában is (1358) a szerző így fogalmazott: „…Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek mind a hunok vagy a magyarok.” (Geréb László fordítása)

„A Magor szó számomra különösen kedves, mert anyai ágon a Békés megyei Vésztőről származom. A település határában áll a híres régészeti lelőhely, a Mágori- domb. A domb neve is a Magor/Mogor személy- vagy nemzetségnévből ered. A Mágori-dombon szüleimmel és a vésztői rokonokkal többször is jártam. Az ember valahol mindig szükségét érzi annak, hogy a gyökereire emlékeztesse magát.” – mondta el a névadó.

Az exobolygókról

Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek, és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a mi Földünkhöz többé-kevésbé hasonló égitest is. Az exobolygók léte és kutatása a tudományos szempontokon túl a felfedezésükhöz szükséges technológia fejlesztését, valamint világképünk fejlődését is elősegíti.

Az égitestek és a rajtuk található felszínformák elnevezésére csak az IAU jogosult. Érdemes tudni, hogy a hasonló szolgáltatást hirdető magáncégek csak anyagi haszonszerzés céljából, a vásárlókat megtévesztve „árulnak csillagokat”, illetve egyéb, Földön kívüli objektumokat.

A többi ország neveiből

Következzék egy válogatás — afféle nemzetkarakterológia, avagy melyik ország (ill. nemzet?) mit választott, hogy őket reprezentálják a csillagtérképeken és exobolygókatalógusokban? Tanulságos lista. Az USA láthatóan már kiélte magát a Plutó-Charon rendszer elnevezésekor, most egy politikailag korrekt alaszkai folyót választottak, míg Kína (PRC) valószínűleg őrjöng, mert Taiwan és Hong Kong ha jól értjük, csak városként, de önálló entitásként kapott jogot külön elnevezésekre. Hong Kong a csillagát Lionrocknak nevezte.. Hm.

Ausztria
Csillag: Franz (a.k.a. Ferenc József)
Bolygó: Sissi (azaz Erzsébet királyné)

Horvátország
Csillag: Stribor (szláv szélisten)
Bolygó: Veles (szláv földisten)

Franciaország
Csillag: Bélénos (gall napisten)
Bolygó: Bélisama (gall tűzisten)

Magyarország
Csillag: Hunor (a hunok mondabeli őse)
Bolygó: Magor (a magyarok mondabeli őse, tesók)

Olaszország
Csillag: Flegetonte (Dante Isteni színjátékának alvilági tűzfolyója)
Bolygó: Lete (A görög mitológia egyik alvilági folyója, ködfolyó, a felejtés folyója, az Isteni színjátékből)

Görögország
Csillag: Lerna (a lernéi hidra lakhelye – a rendszer a Hidra csillagképben van)
Bolygó: Iolaus (a fickó, aki segített legyőzni a ronda hidrát, és ami miatt ez a próba érvénytelen lett)

Lengyelország
Csillag: Solaris (Lem bolygója!)
Bolygó: Pirx (Lem tragikus sorsú hőse!)

Románia
Csillag: Moldoveanu (Románia legmagasabb csúcsa a Fogarasi-havasokban, magyarosan Moldován-csúcs)
Bolygó: Negoiu (A második legmagasabb csúcs ugyanott, Negoj-csúcs)

Oroszország
Csillag: Dombay (Kaukázusi üdülőhely, ahol medvék is élnek – a rendszer a Nagy Medvében van)
Bolygó: Teberda (folyó ugyanott)

Szerbia
Csillag: Morava (Szerbia leghosszabb folyója, Nagy-Morava)
Bolygó: Vlasina (annak egyik mellékfolyója)

Szlovákia
Csillag: Chason (a Nap szó ős-szlovákul, a leirás szerint)
Bolygó: Králomoc (a Jupiter bolygóra használt ős-szlovák szó, magyarul királyhatalma)

Szlovén
Csillag: Irena (Egy Fran Saleški Finžgar nevű szlovén szerző hazafias regényének egyik szereplője – állítólag nagyon híres, úgy tűnik, egyetlen műve sincs magyarra lefordítva)
Bolygó: Iztok (egy másik szereplő ugyanonnan)

Spanyolország
Csillag: Rosalíadecastro (Rosalía de Castro, galiciai írónő, művei nem léteznek magyar fordításban)
Bolygó: Riosar (Rio Sar, folyó a fenti író munkáiban)

Ukrajna
Csillag: Berehinya (szláv folyópartisten, Ukrajna nemzeti istennője – lásd még Bereginya Planitia, Vénusz)
Bolygó: Tryzub (Ukrajna címere)

Egyesült Királyság
Csillag: Gloas (fényesség, manx gaeli nyelven)
Bolygó: Cruinlagh (pálya, manx gaeli nyelven)

USA
Csillag: Nushagak (alaszkai folyó, melyből a helyiek lazacot fognak)
Bolygó: Mulchatna (a fenti mellékfolyója)

Finnország
Csillag: Horna (finn mitológiai alvilág)
Bolygó: Hiisi (finn mitológiaai szent helyek)

“China Nanjing”
Csillag: Xihe (kínai napisten)
Bolygó: Wangshu (a holdat hajtó kínai isten)

“China Taipei”
Csillag: Formosa (Taiwan másik neve, “gyönyörű”)
Bolygó: Sazum (egy hely neve Taiwanon, ahol a Nap-Hold-tó fekszik)

“China Hong Kong”
Csillag: Lionrock (Egy szikla angol neve Hong Kongban)
Bolygó: Victoriapeak (A Hong Kong-i Victoria kikötővel szembeni csúcs)

About Post Author