Így néz ki egy hivatalos irat 1724-ből, melynek eredetije az Österreichisches Staatsarchivban található (kép: Géra Eleonóra)
300 éve Budán kihívás volt a nőknek férfi nélkül az ügyintézés
A 18. század elején még komoly feladatot jelentett a nőknek a hivatali ügyintézés, amit egy férfi támogatása nélkül nehezen tudtak megvalósítani. Géra Eleonóra ezt járta körül tanulmányában budai lányok és asszonyok történetein keresztül. Maria Ursula Kurznak asztalos férje mellett nem volt problémája a hatóságok előtt, ám 1720-ban megözvegyült, és nehezen boldogult a hagyatéki ügyek intézésével. Elfogadta veje segítségét ebben, ám ő kihasználta anyósa tájékozatlanságát, megfosztotta házától, és keményen dolgoztatni kezdte a háztartásban. Az özvegyasszony hiába küldözgette kétségbeesett panaszleveleit, a budai tanácsosok döntéseikkel az új családfőnek kedveztek. Öt év huzavona után a családi viszonyok annyira megromlottak, hogy az asszony bekerült a városi kórházba, itt érte a halál. Özvegy Dietzné ezzel szemben ügyesen mozgott a hivatalok világában, az 1710-es években Budán ő lehetett az egyik legműveltebb polgárasszony Buda Város Tanácsának iratai alapján. Amikor második férje utáni hagyaték ügyében járt el a hatóságok előtt, magabiztos fellépése megütközést keltett a bécsi ügyintézőkben. Nem értették ugyanis, hogy miért az özvegy ír nekik, mikor az elhunyt után maradt felnőtt fiú ugyancsak Budán élt, és tőle várták volna, hogy eljárjon az ügyben. Az asszonyt végül özvegyhez nem illő, követelődző hangvételéért perrel fenyegették meg.
Géra Eleonóra elmondta, hogy: „Az arisztokrata és nemes családok leányainak, asszonyainak életéről, tevékenységéről jóval több forrás, tanulmány szól, a kutatásaim ezért inkább a »hétköznapi«-nak mondott nőkre koncentrálnak.” Példáiból az látszik, hogy a 18. század elején még más volt a családon belüli munkamegosztás, a legtöbb nőt a férfi családfő képviselte a külvilág felé. Sokuknak az írás-olvasás is nehézséget jelentett, ezért van jóval kevesebb női aláírás a hivatalos dokumentumokban. Bár ebben a korban a városi polgárok sem mind tudtak írni, hivatalos irathoz segítséget kellett kérniük, és írnokok vagy ügyvédek fogalmaztak helyettük. Aki viszont nőként saját akaratából vagy kényszerűségből maga járt el a hatóságok előtt, azzal kellett szembesülnie, hogy nem kapja meg a férfiakkal egyenrangú bánásmódot. A szerző az ELTE BTK Történeti Intézet oktatója, munkájában a bécsi Österreichisches Staatsarchiv anyagait valamint a Budapest Főváros Levéltárában található iratokat dolgozta fel. Tanulmánya Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején címen jelent meg a Századok folyóirat 2019 áprilisi számában.
Győrffy Zsófia
About Post Author
