Tudományok határán – a beszéd

Pap Johanna műsora

  

1. adás: A beszéd mechanizmusa és vizsgálata

 A beszéd létrehozása, megtanulása bonyolultfolyamatok eredménye, a gondolattól a megszólalásig számos mechanizmusnak kellösszehangoltan működnie. A műsorban a kutatók, oktatók előtt a beszédtudományokterületén nem jártas, de beszédüket minden nap használó emberek szólalnak meg.A tudományos magyarázatokat a beszéd szintjeiről, a kutatások fontosságáról éshasznosságáról Prof. Dr. Gósy Mária és Dr. Markó Alexandra adja meg.

   

2. adás: A beszédtudomány alapjai

Az általános és a középiskolában ugyantanulunk hangtant, de az főként a hangok képzési jegyeire korlátozódik. Pediga hangokkal, a beszéddel, a beszédprodukcióval és a beszédfeldolgozássalfoglalkozó tudományok egy rendkívül sokszínű, csodálatos világot tárnak elénk.A fonetika és a pszicholingvisztika vizsgálódásai a beszéd teljes körfolyamatátlefedik: a kimondani kívánt üzenet megszületésétől annak kiejtésén át ahallgató agyában történő feldolgozásig. Prof. Dr. Gósy Mária, Dr. Deme Andreaés Dr. Markó Alexandra ismerteti a fonetika és fonológia tudományterületét,kapcsolódási pontjaikat és különbségeiket.

   

3. adás: Beszédadatbázisok, társtudományok

A modern, empirikus beszédtudományikutatásokhoz a nyelvész kutatók úgynevezett beszédadatbázisokat fejlesztenek,melyek olyan hangfelvételeket tartalmaznak, amik a későbbi vizsgálatok során ishasznosíthatók. A műsorban Dr. Horváth Viktória és Dr. Váradi Viola ismerteti afelnőtt- és gyermeknyelvi adatbázis működését, protokollját. Az előző adáokhozkapcsolódóan ezen kívül Dr. Bóna Judit, Dr. Deme Andrea és Bartók Márton meséla beszédtudomány határterületeiről, kapcsolódó tudományágairól.

   

4. adás: Az artikulációs kutatások története

Az artikuláció a beszédprodukciósfolyamat végeredménye, a beszédszervek koordinált mozgása. Az egyes hangok éshangkapcsolatok kiejétsekor a nyelv különböző mozgásokat végez. A kutatókatrégóta foglalkoztatja az artikuláció mechanizmusa, a vizsgálatokhoz használteszközök még napjainkban is folyamatosan fejlődnek. Dr. Markó Alexandra és Dr.Deme Andrea foglalja össze az artikuláció kutatásának történetét, és mutatja bea régebben használt eszközöket.

    

5. adás: Az artikuláció kutatása napjainkban

A műsor az artikulációs vizsgálatoklegmodernebb eszközeit mutatja be. Az MTA- ELTE Lendület Lingvális ArtikulációKutatócsoport Magyarországon egyetlenként ultrahangot, elektroglottográfot éselektromágneses artikulográfot használ tudományos vizsgálataihoz. A csoportáltal használt eszközök elsősorban a nyelv és a hangszalagok működésétképesek vizsgálni. A kutatócsoport fő célja a beszédhangok egymásra hatásának,az úgynevezett koartikulációs hatásoknak az elemzése a magyar beszédben. Azeszközöket Dr. Markó Alexandra ismerteti, a kutatások folyamatáról Dr. DemeAndrea és Bartók Márton mesél.

    

6. adás: Az artikulációs kutatások jövője

Az artikulációs kutatásokhoz használteszközök a technika fejlődésének köszönhetően egyre jobb minőségűek,részletesebb kutatási kérdések tárgyalását teszik lehetővé. De vajon meddigvizsgálható az artikuláció? A műsorban Dr. Markó Alexandra, Dr. Deme Andrea ésBartók Márton mondja el véleményét az artikulációs kutatások jövőjéről, akutatások és eszközök határairól.

    

7. adás: Az anyanyelv-elsajátítás

Ahhoz, hogy a gyermek megfelelőensajátítsa el anyanyelvét biológiai és környezeti feltételeknek is teljesülniükkell. Amennyiben a feltételek, a folyamatot befolyásoló tényezők miatt nemmegfelelő időben vagy módon tanul meg a gyermek beszélni, kommunikálni, azanyanyelvelsajátítás atipikusan megy végbe. A tipikus és atipikus folyamatokatProf. Dr. Gósy Mária, valamint Jordanidisz Ágnes ismerteti. Az adásben elhangzóinformációkat a szülők is hasznosíthatják, Dr. Váradi Viola és Dr. HorváthViktória több példán keresztül mutatja be az atipikus nyelvelsajáításlehetséges eseteit.

   

8. adás: A gyermeknyelvi kutatócsoport

Az Eötvös Lordán TudományegyetemBölcsészettudományi Karának Fonetikai Tanszékén működik egy gyermeknyelvikutatócsoport, mely az anyanyelv-elsajátítás kezdeti folyamatain kívül akésőbbi életkorok nyelvi készségeit is vizsgálja. Mivel azanyanyelv-elsajátítás különböző időben és módon történhet, ezért az előzőrészben tárgyaltakat kiegészítve Dr. Horváth Viktória és Jordanidisz Ágnesválaszol további kérdéseimre. A kutatócsoport munkáját Dr. Bóna Judit mutatjabe. A kutatások során alkalmazott módszerekről Vakula Tímea beszél. A műsorbana gyermeki beszéd kutatásának fonetikai és pszicholingvisztikai vonatkozásaivalfoglalkozunk.

    

9. adás: Gyermeknyelvi kutatások

A gyermeknyelvi kutatások kapcsán számos olyan nehézség merülhet fel, melyhez a kutatóknak alkalmazkodniuk kell. A hangfelvételkészítés folyamatát Vakula Tímea mutatja be, mesél a gyermekek reakcióiról, viselkedéséről a kutatási helyzetben. Dr. Horváth Viktória a hangrögzítéssel kapcsolatos korábbi élményére emlékszik vissza. Az utolsó rész második felében Dr. Bóna Judit és Vakula Tímea kifejti véleményét a manapság sokszor hangoztatott állításról: egyre több a beszédhibás gyermek.

(2018)

Szerinted milyen volt? (Ha a hangot nem találod itt, keresd a Hangtárban!)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.