Nem lehet megakadályozni, hogy a társadalmi nemek tanulmányát tanítsuk 5/5 (1)

November 14-én szerdára az  ELTE TáTK oktatói és hallgatói közössége információs sztrájkra hívja  az egyetemek oktatóit, hallgatót. Az információs sztrájk lényege, hogy az oktatók és a hallgatók is mind bejönnek az egyetemre, de ott az adott témáról adnak elő ill. hallgatnak előadásokat, tartanak vitákat. Miért sztrájkolnak? Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE TáTK Társadalmi Nemek Tanulmánya mesterszak szakigazgatója ismertette az információs sztrájk előzményeit.

– Az információs sztrájk nem esik a sztrájktörvény hatálya alá, ugyanis nem a munkáltatónk ellen sztrájkolunk, hanem bizonyos felsőoktatás-politikai döntések ellen. Azért sztrájkolunk, mert a kormányzat adminisztratív döntéssel politikai és ideológiai alapon megszüntetett egy mesterszakot, a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot, amit mi úgy tekintünk, mint egy hosszas, több lépésből álló kormányzati beavatkozás-sorozatot az egyetem függetlenségébe, az akadémiai autonómiába és a tanszabadságba. Sérelmesnek tartjuk azt, hogy ennek a szaknak a megszüntetését nem azok a az intézmények végezték el, amelyek egyébként akkreditálták, tehát nem a tudományos keresztmetszeten keresztül történt ennek a szaknak a vizsgálata, mert ha ez történt volna, azaz megmérettetünk és könnyűnek találtatunk, akkor egy szót sem szólhatnánk. Itt azonban egy olyan politikai döntés született, amit nem lehet tudományos érvekkel alátámasztani. Egyáltalán szóba sem került semmilyen tudományos érvelés, sőt, folyamatosan az a kommunikáció került ki a közszolgálati médián keresztül,  és a legtöbb médiában ilyen formában jelent meg, hogy a társadalmi nemek tanulmánya az nem tudomány. Mindemellett azt MTA elnöke, elnökhelyettese, a programban tanító MTA-tagok, nagydoktorok, tudósok, kutatók folyamatosan nyilatkozták, hogy a tudományban ez nem vitakérdés, tehát nem vitatott tudomány a társadalmi nemek tudománya. A hangoztatott érvekkel azért nem lehet semmit kezdeni, mert nem tartoznak abba a körbe, amiről mi beszélgetni tudunk: tehát nem arról van szó, hogy akkor jó módszerekkel vizsgáljuk-e a női foglalkoztatottság vagy a női foglalkoztatottság szegregációjának kérdését, hogy a politikai hatalomban való női részvételnek milyen összefüggései volnának, vagy a jelenlegi helyzetnek milyen összefüggései vannak; nem arról vitatkozunk, hogy a Csoknak milyen társadalmi hatásai lehetnek, stb., azaz olyan témákról, amelyekkel egyébként a társadalmi nemek tanulmánya mint oktatási program és mint tudomány, részben, foglalkozik. Ehelyett  ellentmondást nem tűrő módon kijelentések születnek olyan kérdésekről, hogy egyáltalán létezik-e társadalmi nem. Ezzel azért nem tudunk mit kezdeni, mert mindenki beláthatja, hogy ha megszülettünk fiúnak vagy lánynak, ezt követően azt, hogy mivé válunk, milyen szerepünk lesz egy társadalomban – hogy burkában járunk, vagy egyetemi docensek leszünk, vagy vállalati igazgatók leszünk –, ez nem annak a függvénye, hogy milyen nemi szervekkel születtünk meg, hanem annak a kérdése, hogy az adott társadalom az egyes nemeknek milyen lehetőségeket biztosít, hogyan látja, milyen értelmezési keretbe helyezi, milyen erősségeket, gyengeségeket, tudásokat, nem-tudásokat, képességeket vagy képtelenségeket tulajdonít.

Hogyha valaki azt mondja, hogy nincs társadalmi nem, annak fogalma sincs a társadalomról. A gender szónak a folyamatos szitokszóként történő használata tőlünk teljesen elvette ezt a szót. Mi a továbbiakban nem tudjuk és nem is akarjuk használni. Jó lett volna, ha a gender szó valahogy be tud kerülni egy sokkal kevésbé torzított formában a magyar gondolkodásba és köztudatba, sajnos nem így történt. Nagyon is tudatos torzítások vannak a gender szóval kapcsolatban és a gender ideológiával kapcsolatban – ami nem is létezik. Ha jobban értenének hozzá, akik ilyen szavakat használnak, akkor pontosan tudnák, hogy nem létezik egy gender ideológia. Nagyon sok megközelítése van a társadalmi nemek tanulmányának, kutatásának:  szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai stb. megközelítés létezik, és nincs egyféle ideológia.

 

– Mit tehetnek azok az oktatók és hallhatók, akik magukénak érzik ezt az ügyet?

– Csatlakozzanak hozzánk és ezen a napon hozzák el a hallgatóikat az óráik keretében, utána vegyenek részt a beszélgetőkörökben, az oktatói és a hallgatói fórumokon. Azt szeretnénk, ha minden oktató, aki az ELTE bármelyik karán tanít, részt venne ebben a diskurzusban. A hallgatók jöjjenek el, fogalmazzák meg a gondolataikat. Már volt egy kisebb hallgatói fórum, ez arról szólt, hogy hogyan tudnának ebben az információs sztrájkban részt venni és ők nagyon lelkesek voltak. Megfogalmazták, hogy ezt úgy gondolják, hogy ez egy hosszabb folyamat első lépése, és szeretnének aktívan és konstruktívan részt venni az egész feltételrendszer megalkotásában, és hangot adni véleményüknek – olyan módon működni, ahogy egy demokráciában működik az egyetem és a döntéshozatal.

– Hosszabb távon hogyan képzeli el a szakon tanuló hallgatók jövőjét?

– A társadalmi nemek tanulmánya szak hallgatóinak szerintem nagyon sok lehetősége van. A CEU-s gender szakos magyar diplomát kapott hallgatók remek helyeken tudtak elhelyezkedni. Jövő év elején lesz egy konferencia az Andrássy Egyetemen, ahol azok a nagyvállalatok fognak megjelenni, ahol – ha hiszi, ha nem –, gender szakos hallgatók helyezkedtek el. Főleg a nagy multiknál a gender mainstreaming fontos téma. A társadalmi nemek egyenlősége Európai Uniós fő irány, amit működtetni kell ezeknek a nagy korporációknak, és kell valaki, aki ért ehhez. Abban bízom, hogy a jövőben meg fognak jelenni ezek a hallgatók az önkormányzatoknál, a vállalatoknál, az oktatásban, a gimnáziumokban – ezer helyen van helye. Kell, hogy beszéljünk a társadalmi nemek egyenlőségének kérdésköréről, arról, hogy hogyan látjuk és vizsgáljuk ezt a témát, hogyan próbáljuk detektálni és regisztrálni azokat az egyenlőtlenségeket és jelenségeket, amik a mai magyar társadalomban megtalálhatók és hogyan próbálunk aktívan részt venni abban, hogy ezek átalakuljanak.

– Indul jövőre társadalmi nemek tanulmánya szak akár az ELTE-n, akár máshol Magyarországon?

– Nem indulhat. A meglévő két évfolyamunkat befejezhetjük, be kell fejezzük. 2017-ben és 2018-ban vettünk föl hallgatókat, a 2017-ben felvett hallgatók 2019 májusban fognak végezni, a 2018-ban felvettek 2020-ban kapnak diplomát. 2019-ben nem vehetünk föl új hallgatót; Magyarországon senki. Tehát a CEU sem, hiszen ezt a bizonyos 115. sort, ami mesterszakos diplomaként jelölte meg a társadalmi nemek tanulmánya szakot mint elérhető diplomát, ezt törölték. Magyarországon ilyen szak a továbbiakban diplomát nem fog tudni adni. De: majdhogynem nincs Magyarországon olyan egyetem, intézet, ahol a társadalmi nemek tanulmányát valamilyen formában ne kutatnák vagy oktatnák, intézet vagy mesterszakos szakirány keretében, tehát nem önálló mesterszakként. Azt akadályozták most meg, hogy önálló diplomát adhasson ki ez a szak. Azt nem lehet megakadályozni, hogy ezt tanítsuk. Azt nem lehet megakadályozni, hogy doktoranduszhallgatóink legyenek a témában, hogy doktori dolgozatok, szakdolgozatok, kutatások szülessenek.

 

A részletes program itt olvasható.

Szerinted milyen volt?

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.