Mással-hangzó – tudományos nyelvi ismeretterjesztő műsor

Műfaj: tudományos nyelvi ismeretterjesztő műsor

A Mással-hangzó az EPER rádió nyelvi ismeretterjesztő műsora, amelyben általában a nyelvvel, nyelvekkel, de különösen a magyar nyelvvel kapcsolatos közérdekű témákat igyekszünk körüljárni. A műsor célja, hogy az adott témában legilletékesebb szakember (nyelvész, pszichológus, szociálpszichológus, szociológus, jogász, irodalmár) segítségével olyan témaköröket mutassunk be, amelyek a nyelvészet iránt egyébként nem érdeklődő hallgatók számára is érdekesek és hasznosak lehetnek. Így terveink szerint foglalkozunk például a magyar nyelvtan iskolai oktatásának problémáival, nyelvi jogokkal, a határon túli magyarok nyelvi helyzetével (az ukrán oktatási törvénnyel, a moldvai csángómagyarokkal), a cigány nyelvekkel, a székely rovásírással, a magyar nyelv rokonságával, nyelv és agy, beszéd és gondolkodás, nyelvhasználat és megismerés viszonyával, nyelvi ideológiákkal, babonákkal és általános vélekedésekkel.

A műsor periodicitása: havi műsor

A műsor időtartama: 60 perc

Adásterv:

  • Mit olvassanak a diákok? Ki lehet-e venni például Jókait vagy a Bánk bán-t, a Csongor és tündé-t, Az ember tragédiájá-t az olvasmánylistából? Túl sok a kötelező olvasmány? Túl idejétmúlt? Szükség van-e arra, hogy időrendben tanítsuk az irodalmi szövegeket? Kellenek-e a szerzőre vonatkozó életrajzi adatok? Érdemes-e átfogó életműveket tanítani? Novemberben nagy sajtóvisszhang kísérte Fenyő D. György, majd Arató László nyilatkozatát mindezekkel kapcsolatban (Eduline.hu, SzeretlekMagyarország.hu, RTL Klub, Heti Válasz). Milyen volna az ideális vagy legalább az optimális irodalomoktatás?
    Tervezett vendég: Molnár Gábor Tamás (ELTE, Budapest)
  • Nemzetközi viszonylatban milyenek a határon túli magyarok (és a magyarországi nemzetiségek) nyelvi jogai? A közelmúltban a magyar nyelvű oktatást sújtó törvényt fogadott el az ukrajnai országgyűlés. Hogyan befolyásolja mindez a kárpátaljai magyarok kisebbségi és nyelvi jogait vagy akár mindennapos nyelvhasználatát (hivatalban, orvosi rendelőben, üzletekben, a postán, a jegypénztárnál stb.)? Milyen hátrányt szenvednek azok a diákok, akik nem anyanyelvükön kényszerülnek elsajátítani a különféle tantárgyak ismeretanyagait? Mit lehet tenni egy jogsértő és az asszimilációt támogató nyelvpolitikával szemben?
    Tervezett vendég: Csernicskó István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász)
  • Mit tudunk a csángókról? Valóban középkori körülmények között élnek, nyelvük pedig erősen archaikus? Hogyan kerültek Moldvába? Hívhatjuk-e őket csángóknak? Mit jelent egyáltalán ez a szó? Hányan tartják magukat magyarnak s hányan beszélnek magyarul? Ők akkor magyar anyanyelvűek? Hogyan történik az anyanyelv-elsajátítás? Milyen intézményi lehetőségei vannak Moldvában a magyar nyelv oktatásának? Milyen jelenségekben nyilvánul meg a román nyelv hatása? Van-e esélye a nyelvélesztésnek (nyelvi revitalizációnak)?
    Tervezett vendég: Heltai János Imre (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest)
  • Idén augusztusban bejárta a sajtót egy hír, amelyet a legtöbb orgánum úgy tálalt, hogy nagyságrenddel jobb nyelvtan tankönyvből (és feladatbankból) tanulhatnak a romániai magyar diákok, mint magyarországi társaik. Mind a nyelvészek, mind a magyartanárok közül megszólaltak a témában, s egyetértettek abban, hogy a romániai magyar nyelvtan tankönyv szakmailag és pedagógiailag is felülmúlja bármely Magyarországon kapható s használható tankönyv minőségét: korszerű, érdekes, színes, gyakorlatias, az adott életkorra szabott, nyelvtan- helyett kommunikációközpontú. Eltekint a különféle nyelvi adatok értékelésétől is. Magyarországon miért nem vezethető be egy ilyen tankönyvsorozat? Miért buktak el sorra az ígéretes próbálkozások? Egyáltalán mi a baj a magyarországi magyarnyelv-oktatással?
    Tervezett vendég: Kugler Nóra (ELTE, Budapest)
  • Magyarországon hány cigány nyelv van? Milyen változatai vannak? Hol van lehetősége a hazai cigányságnak, hogy használja anyanyelvét? Egyáltalán hány cigány anyanyelvű kisebbségi él ma Magyarországon? Vannak-e kimutatható hátrányai annak, hogy nem részesülhetnek anyanyelvi oktatásban? Összefügghet-e mindez az alacsony iskolázottsággal s így a nagyarányú munkanélküliséggel? Éri-e nyelvi diszkrimináció a hazai cigányságot? Hány cigány jövevényszó található a magyar nyelvben?
    Tervezett vendég: Bartha Csilla és Kresztyankó Annamária (ELTE, Budapest)
  • Milyen folyamatok játszódnak le az agyban beszéd közben? Meghatározható-e egy vagy több beszédközpont? Mire lehet következtetni az afáziás (szerzett) beszédzavaros nyelvhasználók fMRI-vizsgálataiból és nyelvi tevékenységük megfigyeléséből? A nyelviség mennyiben univerzálisan emberi s mennyiben társadalmilag meghatározott? Van-e különbség az egynyelvű és kétnyelvű nyelvhasználók elmetevékenysége között?
    Tervezett vendég: Bánréti Zoltán (MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest)
  • Helyes-e az, hogy aludnák, nem-e tudja, deviszont? Kezdünk-e hát-tal mondatot? Páratlan, különleges vagy nehezen megtanulható-e a magyar nyelv? Milyen közkeletű vélekedéseket ismerünk a magyar nyelvről? Melyek a társadalmilag káros nyelvi ideológiák? Miért hatnak még mind a mai napig azok a nyelvművelő babonák – még a közoktatásban is –, amelyeket semmilyen tudományos kutatás nem támaszt alá, sőt mindegyik cáfolja? Miért nincs nyelvjárási beszéd a nyilvánosságban? Mi az a nyelvi diszkrimináció, s melyek a társadalmilag megbélyegzett nyelvi jelenségek? Hogyan hatnak mindezek a társadalmi esélyegyenlőségre?
    Tervezett vendég: Sándor Klára (SZTE, Szeged)
  • A magyar nyelv rokonságáról egészen megdöbbentő elméletek születtek már az elmúlt 250 évben. Egy kérdőíves felmérés azt mutatta ki, hogy magyar szakos hallgatók, köztük jövendőbeli magyartanárok nem vélik kellőképp igazoltnak a magyar nyelv finnugor rokonságát, noha semmilyen új tudományos eredmény nincs, amely megcáfolta volna. A nyelvrokonság régóta érzékeny téma, a magyar nyelvet a törökkel, héberrel, hunnal, etruszkkal, sumerral, japánnal is vélték már rokonnak. Mit mond minderről a tudomány, s vajon miért ilyen fontos ügy sokak számára a magyar nyelv eredete?
    Tervezett vendég: Honti László (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest)
  • Általában nagyon keveset tudunk a szlengről. A közoktatásban rendszerint össze is keverednek a fogalmak: szleng, argó, tolvajnyelv, jassznyelv, fattyúnyelv, ifjúsági nyelv. A szleng az egy csoporthoz való tartozás és más csoportoktól való elkülönülés eszköze. Ugyanakkor nemzedéki jelenség is. Megfigyelhető bizonyos szleng kifejezések köznyelviesülése is. Meddig szleng egy nyelvi jelenség, s mikortól köznyelvi? Hogyan függ össze mindez a stílussal? Miért berzenkednek a szleng használatától a közoktatásban?
    Tervezett vendég: Kis Tamás (Debreceni Egyetem, Debrecen)
  • Mi az a székely rovásírás? Mi köze van a magyarsághoz vagy épp a székelységhez? Egyesek szerint se nem székely, se nem rovás. Egyáltalán egyféle „székely rovásírás” van, esetleg több? Valóban ősi írásrendszerről van szó, vagy csupán reneszánsz kori, humanista találmányról? Miért vált bizonyos társadalmi csoportok és politikai mozgalmak számára identitásképző eszközzé? Ma milyen szerepet tölt be a rovásírás a magyarságtudatban?
    Tervezett vendég: Sándor Klára (SZTE, Szeged)
  • Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat nyelv és gondolkodás viszonya. Egyesek szerint a gondolkodás határozza meg a nyelvet, mások szerint a nyelv befolyásolja a gondolkodást. Megint mások úgy vélik, kölcsönös viszony van a kettő között. Mi az a mentális lexikon? Hogyan dolgozzuk fel, értjük meg s értelmezzük a beszédet? Mire lehet következtetni a megakadás- és hibajelenségekből, akár a „freudi elszólásokból”? Hogyan sajátítja el megdöbbentően gyorsan és könnyedén a kisgyermek anyanyelvét? Miért nehezebb később egy idegen nyelv megtanulása? Van-e mérhető különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvhasználók között? Káros-e, ha egy gyermek egyszerre több nyelvet sajátít el anyanyelveként? Hogyan hat a nyelvi tevékenységre a demencia, az Alzheimer-kór, valamint a Huntington- és Parkinson-kór?
    Tervezett vendég: Pléh Csaba (Közép-európai Egyetem, Budapest)
  • Mi alapján ruháznak fel társadalmak vagy társadalmi csoportok egyes nyelveket vagy nyelvváltozatokat presztízzsel, míg másokat megbélyegeznek? Hogyan alakul ki a nyelvi hierarchia ideológiája? Miként jönnek létre a pidzsin és a kreol nyelvek? Kimutatható-e egyértelmű összefüggés a nyelv és az azt beszélő közösségek, társadalmak specifikus kultúrája között? Van-e különbség férfiak és nők nyelvhasználata között? Miben különbözik a romániai és a magyarországi magyarok nyelvhasználata?
    Tervezett vendég: Horváth István (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)
  • Hogyan válhat a nyelv a manipuláció eszközévé? Vajon egy adott szituációban miért éppen az egyik udvariassági fordulathoz folyamodunk, s nem a másikhoz? Vajon az újságíró milyen stratégiával szedi ki az információt interjúalanyából? Vajon miként építik föl a politikai beszédeket annak érdekében, hogy a hallgatóság rendre lelkes tapsviharban törjön ki? Vajon milyen társadalmi indítékai és működési mechanizmusai vannak a szóbeszédnek? Vajon le tudjuk-e leplezni a reklámkészítők nyelvi furfangjait?
    Tervezett vendég: Síklaki István (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest)
  • Miként lehet a nyelv a megismerés közege? Elképzelhető, hogy a nyelv révén folyamatosan leképezzük s megalkotjuk a világot? Mi határozza meg, hogy egy kommunikációs folyamatban az asztal fogalomnak mely összetevőjét hívjuk elő elménkből? Milyen módon lehet nyelvi tényekből visszakövetkeztetni arra, hogy a megnyilatkozás milyen nézőpontból jött létre? Hogyan jelenítjük meg nyelvileg, hogy megfigyelésből származik, illetve következtetési folyamatok eredménye az, amiről beszélünk? A metafora nem pusztán költői-retorikai szókép vagy stíluseszköz, hanem a fogalmi gondolkodás alapvető művelete, s még toldalékaink is metaforikusak?
    Tervezett vendég: Kugler Nóra (ELTE, Budapest)

Műsorvezető: Szűcs Gábor

About Post Author

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.